szerencse (“luck”) + -tlen (“-less”)
szerencsétlen (comparative szerencsétlenebb, superlative legszerencsétlenebb)
szerencsétlen
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szerencsétlen | szerencsétlenek |
| accusative | szerencsétlent | szerencsétleneket |
| dative | szerencsétlennek | szerencsétleneknek |
| instrumental | szerencsétlennel | szerencsétlenekkel |
| causal-final | szerencsétlenért | szerencsétlenekért |
| translative | szerencsétlenné | szerencsétlenekké |
| terminative | szerencsétlenig | szerencsétlenekig |
| essive-formal | szerencsétlenként | szerencsétlenekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szerencsétlenben | szerencsétlenekben |
| superessive | szerencsétlenen | szerencsétleneken |
| adessive | szerencsétlennél | szerencsétleneknél |
| illative | szerencsétlenbe | szerencsétlenekbe |
| sublative | szerencsétlenre | szerencsétlenekre |
| allative | szerencsétlenhez | szerencsétlenekhez |
| elative | szerencsétlenből | szerencsétlenekből |
| delative | szerencsétlenről | szerencsétlenekről |
| ablative | szerencsétlentől | szerencsétlenektől |
| non-attributive possessive - singular |
szerencsétlené | szerencsétleneké |
| non-attributive possessive - plural |
szerencsétlenéi | szerencsétlenekéi |
| Possessive forms of szerencsétlen | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szerencsétlenem | szerencsétleneim, szerencsétlenjeim |
| 2nd person sing. | szerencsétlened | szerencsétleneid, szerencsétlenjeid |
| 3rd person sing. | szerencsétlene, szerencsétlenje | szerencsétlenei, szerencsétlenjei |
| 1st person plural | szerencsétlenünk | szerencsétleneink, szerencsétlenjeink |
| 2nd person plural | szerencsétlenetek | szerencsétleneitek, szerencsétlenjeitek |
| 3rd person plural | szerencsétlenük, szerencsétlenjük | szerencsétleneik, szerencsétlenjeik |