From Ancient Greek σίγμα (sígma).
szigma (plural szigmák)
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szigma | szigmák |
accusative | szigmát | szigmákat |
dative | szigmának | szigmáknak |
instrumental | szigmával | szigmákkal |
causal-final | szigmáért | szigmákért |
translative | szigmává | szigmákká |
terminative | szigmáig | szigmákig |
essive-formal | szigmaként | szigmákként |
essive-modal | — | — |
inessive | szigmában | szigmákban |
superessive | szigmán | szigmákon |
adessive | szigmánál | szigmáknál |
illative | szigmába | szigmákba |
sublative | szigmára | szigmákra |
allative | szigmához | szigmákhoz |
elative | szigmából | szigmákból |
delative | szigmáról | szigmákról |
ablative | szigmától | szigmáktól |
non-attributive possessive - singular |
szigmáé | szigmáké |
non-attributive possessive - plural |
szigmáéi | szigmákéi |
Possessive forms of szigma | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szigmám | szigmáim |
2nd person sing. | szigmád | szigmáid |
3rd person sing. | szigmája | szigmái |
1st person plural | szigmánk | szigmáink |
2nd person plural | szigmátok | szigmáitok |
3rd person plural | szigmájuk | szigmáik |