Borrowed from German symphonisch, from French symphonique.[1] With -ikus ending.
szimfonikus (comparative szimfonikusabb, superlative legszimfonikusabb)
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szimfonikus | szimfonikusak |
| accusative | szimfonikusat | szimfonikusakat |
| dative | szimfonikusnak | szimfonikusaknak |
| instrumental | szimfonikussal | szimfonikusakkal |
| causal-final | szimfonikusért | szimfonikusakért |
| translative | szimfonikussá | szimfonikusakká |
| terminative | szimfonikusig | szimfonikusakig |
| essive-formal | szimfonikusként | szimfonikusakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szimfonikusban | szimfonikusakban |
| superessive | szimfonikuson | szimfonikusakon |
| adessive | szimfonikusnál | szimfonikusaknál |
| illative | szimfonikusba | szimfonikusakba |
| sublative | szimfonikusra | szimfonikusakra |
| allative | szimfonikushoz | szimfonikusakhoz |
| elative | szimfonikusból | szimfonikusakból |
| delative | szimfonikusról | szimfonikusakról |
| ablative | szimfonikustól | szimfonikusaktól |
| non-attributive possessive - singular |
szimfonikusé | szimfonikusaké |
| non-attributive possessive - plural |
szimfonikuséi | szimfonikusakéi |