From the szip variant of the verb szív (“to suck”) + -ka (diminutive suffix).[1]
szipka (plural szipkák)
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szipka | szipkák |
accusative | szipkát | szipkákat |
dative | szipkának | szipkáknak |
instrumental | szipkával | szipkákkal |
causal-final | szipkáért | szipkákért |
translative | szipkává | szipkákká |
terminative | szipkáig | szipkákig |
essive-formal | szipkaként | szipkákként |
essive-modal | — | — |
inessive | szipkában | szipkákban |
superessive | szipkán | szipkákon |
adessive | szipkánál | szipkáknál |
illative | szipkába | szipkákba |
sublative | szipkára | szipkákra |
allative | szipkához | szipkákhoz |
elative | szipkából | szipkákból |
delative | szipkáról | szipkákról |
ablative | szipkától | szipkáktól |
non-attributive possessive - singular |
szipkáé | szipkáké |
non-attributive possessive - plural |
szipkáéi | szipkákéi |
Possessive forms of szipka | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szipkám | szipkáim |
2nd person sing. | szipkád | szipkáid |
3rd person sing. | szipkája | szipkái |
1st person plural | szipkánk | szipkáink |
2nd person plural | szipkátok | szipkáitok |
3rd person plural | szipkájuk | szipkáik |