szoliter

Hello, you have come here looking for the meaning of the word szoliter. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word szoliter, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say szoliter in singular and plural. Everything you need to know about the word szoliter you have here. The definition of the word szoliter will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofszoliter, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Etymology

From French solitaire (“solitary; solitaire”), from Latin sōlitārius (“solitary, lonely”).[1] The "single gem" sense is possibly derived via German Solitär (“solitaire”).[2]

Pronunciation

  • IPA(key):
  • Hyphenation: szo‧li‧ter

Noun

szoliter (plural szoliterek)

  1. solitaire (single gem mounted in a piece of jewellery by itself)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szoliter szoliterek
accusative szolitert szolitereket
dative szoliternek szolitereknek
instrumental szoliterrel szoliterekkel
causal-final szoliterért szoliterekért
translative szoliterré szoliterekké
terminative szoliterig szoliterekig
essive-formal szoliterként szoliterekként
essive-modal — —
inessive szoliterben szoliterekben
superessive szoliteren szolitereken
adessive szoliternél szolitereknél
illative szoliterbe szoliterekbe
sublative szoliterre szoliterekre
allative szoliterhez szoliterekhez
elative szoliterből szoliterekből
delative szoliterről szoliterekről
ablative szolitertől szoliterektől
non-attributive
possessive - singular 		szoliteré szolitereké
non-attributive
possessive - plural 		szoliteréi szoliterekéi
Possessive forms of szoliter
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szoliterem szolitereim, szoliterjeim
2nd person sing. szolitered szolitereid, szoliterjeid
3rd person sing. szolitere, szoliterje szoliterei, szoliterjei
1st person plural szoliterünk szolitereink, szoliterjeink
2nd person plural szoliteretek szolitereitek, szoliterjeitek
3rd person plural szoliterük, szoliterjük szolitereik, szoliterjeik

Adjective

szoliter (not comparable)

  1. (medicine) solitary (single, alone, separate; not multiple)
    Antonyms: multiplex, sokszoros, többszörös
    szoliter tumor ― solitary tumor
  2. (botany, of a plant) solitary (not associated with others of the same kind)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szoliter szoliterek
accusative szolitert szolitereket
dative szoliternek szolitereknek
instrumental szoliterrel szoliterekkel
causal-final szoliterért szoliterekért
translative szoliterré szoliterekké
terminative szoliterig szoliterekig
essive-formal szoliterként szoliterekként
essive-modal — —
inessive szoliterben szoliterekben
superessive szoliteren szolitereken
adessive szoliternél szolitereknél
illative szoliterbe szoliterekbe
sublative szoliterre szoliterekre
allative szoliterhez szoliterekhez
elative szoliterből szoliterekből
delative szoliterről szoliterekről
ablative szolitertől szoliterektől
non-attributive
possessive - singular 		szoliteré szolitereké
non-attributive
possessive - plural 		szoliteréi szoliterekéi

References

  1. ^ Tolcsvai Nagy, Gábor. Idegen szavak szótára (’A Dictionary of Foreign Words’). Budapest: Osiris Kiadó, 2007. →ISBN
  2. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Wikious
Boobota
Sagapedia