tölt + -ény. Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]
töltény (plural töltények)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | töltény | töltények |
accusative | töltényt | töltényeket |
dative | tölténynek | töltényeknek |
instrumental | tölténnyel | töltényekkel |
causal-final | töltényért | töltényekért |
translative | tölténnyé | töltényekké |
terminative | töltényig | töltényekig |
essive-formal | töltényként | töltényekként |
essive-modal | — | — |
inessive | töltényben | töltényekben |
superessive | töltényen | töltényeken |
adessive | tölténynél | töltényeknél |
illative | tölténybe | töltényekbe |
sublative | töltényre | töltényekre |
allative | töltényhez | töltényekhez |
elative | töltényből | töltényekből |
delative | töltényről | töltényekről |
ablative | tölténytől | töltényektől |
non-attributive possessive - singular |
töltényé | töltényeké |
non-attributive possessive - plural |
töltényéi | töltényekéi |
Possessive forms of töltény | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | töltényem | töltényeim |
2nd person sing. | töltényed | töltényeid |
3rd person sing. | tölténye | töltényei |
1st person plural | töltényünk | töltényeink |
2nd person plural | töltényetek | töltényeitek |
3rd person plural | töltényük | töltényeik |