törő

Hello, you have come here looking for the meaning of the word törő. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word törő, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say törő in singular and plural. Everything you need to know about the word törő you have here. The definition of the word törő will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition oftörő, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.
See also: Törö, törö, toro, Toro, toró, Toró, and tōrō

Hungarian

Pronunciation

Etymology 1

tör (to break, to cause to break, transitive) +‎ (present-participle suffix)

Participle

törő

  1. present participle of tör: breaking, pounding, cracking
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative törő törők
accusative törőt törőket
dative törőnek törőknek
instrumental törővel törőkkel
causal-final törőért törőkért
translative törővé törőkké
terminative törőig törőkig
essive-formal törőként törőkként
essive-modal
inessive törőben törőkben
superessive törőn törőkön
adessive törőnél törőknél
illative törőbe törőkbe
sublative törőre törőkre
allative törőhöz törőkhöz
elative törőből törőkből
delative törőről törőkről
ablative törőtől törőktől
non-attributive
possessive - singular
törőé törőké
non-attributive
possessive - plural
törőéi törőkéi
Derived terms

Noun

törő (plural törők)

  1. pestle, pounder, cracker (nut)
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative törő törők
accusative törőt törőket
dative törőnek törőknek
instrumental törővel törőkkel
causal-final törőért törőkért
translative törővé törőkké
terminative törőig törőkig
essive-formal törőként törőkként
essive-modal
inessive törőben törőkben
superessive törőn törőkön
adessive törőnél törőknél
illative törőbe törőkbe
sublative törőre törőkre
allative törőhöz törőkhöz
elative törőből törőkből
delative törőről törőkről
ablative törőtől törőktől
non-attributive
possessive - singular
törőé törőké
non-attributive
possessive - plural
törőéi törőkéi
Possessive forms of törő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. törőm törőim
2nd person sing. törőd törőid
3rd person sing. törője törői
1st person plural törőnk törőink
2nd person plural törőtök törőitek
3rd person plural törőjük törőik

Etymology 2

törik (to break, to get broken, intransitive) +‎ (present-participle suffix)

Participle

törő

  1. present participle of törik
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative törő törők
accusative törőt törőket
dative törőnek törőknek
instrumental törővel törőkkel
causal-final törőért törőkért
translative törővé törőkké
terminative törőig törőkig
essive-formal törőként törőkként
essive-modal
inessive törőben törőkben
superessive törőn törőkön
adessive törőnél törőknél
illative törőbe törőkbe
sublative törőre törőkre
allative törőhöz törőkhöz
elative törőből törőkből
delative törőről törőkről
ablative törőtől törőktől
non-attributive
possessive - singular
törőé törőké
non-attributive
possessive - plural
törőéi törőkéi

Further reading

  • törő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN