tör (“to break”) + -hetetlen (adjective-forming suffix).
törhetetlen (comparative törhetetlenebb, superlative legtörhetetlenebb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | törhetetlen | törhetetlenek |
accusative | törhetetlent | törhetetleneket |
dative | törhetetlennek | törhetetleneknek |
instrumental | törhetetlennel | törhetetlenekkel |
causal-final | törhetetlenért | törhetetlenekért |
translative | törhetetlenné | törhetetlenekké |
terminative | törhetetlenig | törhetetlenekig |
essive-formal | törhetetlenként | törhetetlenekként |
essive-modal | törhetetlenül | — |
inessive | törhetetlenben | törhetetlenekben |
superessive | törhetetlenen | törhetetleneken |
adessive | törhetetlennél | törhetetleneknél |
illative | törhetetlenbe | törhetetlenekbe |
sublative | törhetetlenre | törhetetlenekre |
allative | törhetetlenhez | törhetetlenekhez |
elative | törhetetlenből | törhetetlenekből |
delative | törhetetlenről | törhetetlenekről |
ablative | törhetetlentől | törhetetlenektől |
non-attributive possessive - singular |
törhetetlené | törhetetleneké |
non-attributive possessive - plural |
törhetetlenéi | törhetetlenekéi |