tippel

Hello, you have come here looking for the meaning of the word tippel. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word tippel, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say tippel in singular and plural. Everything you need to know about the word tippel you have here. The definition of the word tippel will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition oftippel, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.
See also: Tippel

Dutch

Pronunciation

  • Audio:(file)
  • Rhymes: -ɪpəl

Verb

tippel

  1. inflection of tippelen:
    1. first-person singular present indicative
    2. (in case of inversion) second-person singular present indicative
    3. imperative

Hungarian

Pronunciation

Etymology 1

tipp +‎ -el. First attested in 1888. [1]

Verb

tippel

  1. (transitive) to guess
Conjugation
conjugation of tippel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. tippelek tippelsz tippel tippelünk tippeltek tippelnek
Def. tippelem tippeled tippeli tippeljük tippelitek tippelik
2nd-p. o. tippellek ―
Past Indef. tippeltem tippeltél tippelt tippeltünk tippeltetek tippeltek
Def. tippeltem tippelted tippelte tippeltük tippeltétek tippelték
2nd-p. o. tippeltelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. tippelni fog.
Archaic
Preterit 		Indef. tippelék tippelél tippele tippelénk tippelétek tippelének
Def. tippelém tippeléd tippelé tippelénk tippelétek tippelék
2nd-p. o. tippelélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. tippel vala, tippelt vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. tippelendek tippelendesz tippelend tippelendünk tippelendetek tippelendenek
Def. tippelendem tippelended tippelendi tippelendjük tippelenditek tippelendik
2nd-p. o. tippelendelek ―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. tippelnék tippelnél tippelne tippelnénk tippelnétek tippelnének
Def. tippelném tippelnéd tippelné tippelnénk
(or tippelnők) 		tippelnétek tippelnék
2nd-p. o. tippelnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. tippelt volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. tippeljek tippelj or
tippeljél 		tippeljen tippeljünk tippeljetek tippeljenek
Def. tippeljem tippeld or
tippeljed 		tippelje tippeljük tippeljétek tippeljék
2nd-p. o. tippeljelek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. tippelt légyen
Infinitive tippelni tippelnem tippelned tippelnie tippelnünk tippelnetek tippelniük
Other
forms 		Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
tippelés tippelő tippelt tippelendő tippelve (tippelvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of tippel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. tippelhetek tippelhetsz tippelhet tippelhetünk tippelhettek tippelhetnek
Def. tippelhetem tippelheted tippelheti tippelhetjük tippelhetitek tippelhetik
2nd-p. o. tippelhetlek ―
Past Indef. tippelhettem tippelhettél tippelhetett tippelhettünk tippelhettetek tippelhettek
Def. tippelhettem tippelhetted tippelhette tippelhettük tippelhettétek tippelhették
2nd-p. o. tippelhettelek ―
Archaic
Preterit 		Indef. tippelheték tippelhetél tippelhete tippelheténk tippelhetétek tippelhetének
Def. tippelhetém tippelhetéd tippelheté tippelheténk tippelhetétek tippelheték
2nd-p. o. tippelhetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. tippelhet vala, tippelhetett vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. tippelhetendek
or tippelandhatok 		tippelhetendesz
or tippelandhatsz 		tippelhetend
or tippelandhat 		tippelhetendünk
or tippelandhatunk 		tippelhetendetek
or tippelandhattok 		tippelhetendenek
or tippelandhatnak
Def. tippelhetendem
or tippelandhatom 		tippelhetended
or tippelandhatod 		tippelhetendi
or tippelandhatja 		tippelhetendjük
or tippelandhatjuk 		tippelhetenditek
or tippelandhatjátok 		tippelhetendik
or tippelandhatják
2nd-p. o. tippelhetendelek
or tippelandhatlak 		―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. tippelhetnék tippelhetnél tippelhetne tippelhetnénk tippelhetnétek tippelhetnének
Def. tippelhetném tippelhetnéd tippelhetné tippelhetnénk
(or tippelhetnők) 		tippelhetnétek tippelhetnék
2nd-p. o. tippelhetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. tippelhetett volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. tippelhessek tippelhess or
tippelhessél 		tippelhessen tippelhessünk tippelhessetek tippelhessenek
Def. tippelhessem tippelhesd or
tippelhessed 		tippelhesse tippelhessük tippelhessétek tippelhessék
2nd-p. o. tippelhesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. tippelhetett légyen
Inf. (tippelhetni) (tippelhetnem) (tippelhetned) (tippelhetnie) (tippelhetnünk) (tippelhetnetek) (tippelhetniük)
Positive adjective tippelhető Neg. adj. tippelhetetlen Adv. part. (tippelhetve / tippelhetvén)
Derived terms

(With verbal prefixes):

Etymology 2

tipp +‎ -vel

Noun

tippel

  1. instrumental singular of tipp

References

  1. ^ tippel in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • tippel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
Wikious
Boobota
Sagapedia