udvarol (“to court, to woo”) + -ás (noun suffix)
udvarlás (plural udvarlások)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | udvarlás | udvarlások |
accusative | udvarlást | udvarlásokat |
dative | udvarlásnak | udvarlásoknak |
instrumental | udvarlással | udvarlásokkal |
causal-final | udvarlásért | udvarlásokért |
translative | udvarlássá | udvarlásokká |
terminative | udvarlásig | udvarlásokig |
essive-formal | udvarlásként | udvarlásokként |
essive-modal | — | — |
inessive | udvarlásban | udvarlásokban |
superessive | udvarláson | udvarlásokon |
adessive | udvarlásnál | udvarlásoknál |
illative | udvarlásba | udvarlásokba |
sublative | udvarlásra | udvarlásokra |
allative | udvarláshoz | udvarlásokhoz |
elative | udvarlásból | udvarlásokból |
delative | udvarlásról | udvarlásokról |
ablative | udvarlástól | udvarlásoktól |
non-attributive possessive - singular |
udvarlásé | udvarlásoké |
non-attributive possessive - plural |
udvarláséi | udvarlásokéi |
Possessive forms of udvarlás | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | udvarlásom | udvarlásaim |
2nd person sing. | udvarlásod | udvarlásaid |
3rd person sing. | udvarlása | udvarlásai |
1st person plural | udvarlásunk | udvarlásaink |
2nd person plural | udvarlásotok | udvarlásaitok |
3rd person plural | udvarlásuk | udvarlásaik |