vég (“end”) + állomás (“station”)
végállomás (plural végállomások)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | végállomás | végállomások |
accusative | végállomást | végállomásokat |
dative | végállomásnak | végállomásoknak |
instrumental | végállomással | végállomásokkal |
causal-final | végállomásért | végállomásokért |
translative | végállomássá | végállomásokká |
terminative | végállomásig | végállomásokig |
essive-formal | végállomásként | végállomásokként |
essive-modal | — | — |
inessive | végállomásban | végállomásokban |
superessive | végállomáson | végállomásokon |
adessive | végállomásnál | végállomásoknál |
illative | végállomásba | végállomásokba |
sublative | végállomásra | végállomásokra |
allative | végállomáshoz | végállomásokhoz |
elative | végállomásból | végállomásokból |
delative | végállomásról | végállomásokról |
ablative | végállomástól | végállomásoktól |
non-attributive possessive - singular |
végállomásé | végállomásoké |
non-attributive possessive - plural |
végállomáséi | végállomásokéi |
Possessive forms of végállomás | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | végállomásom | végállomásaim |
2nd person sing. | végállomásod | végállomásaid |
3rd person sing. | végállomása | végállomásai |
1st person plural | végállomásunk | végállomásaink |
2nd person plural | végállomásotok | végállomásaitok |
3rd person plural | végállomásuk | végállomásaik |