Probably from Proto-Finno-Ugric *waćɜ (“thin, bendable branch or twig”) + -ő (diminutive suffix).[1][2]
vessző (plural vesszők)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | vessző | vesszők |
accusative | vesszőt | vesszőket |
dative | vesszőnek | vesszőknek |
instrumental | vesszővel | vesszőkkel |
causal-final | vesszőért | vesszőkért |
translative | vesszővé | vesszőkké |
terminative | vesszőig | vesszőkig |
essive-formal | vesszőként | vesszőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | vesszőben | vesszőkben |
superessive | vesszőn | vesszőkön |
adessive | vesszőnél | vesszőknél |
illative | vesszőbe | vesszőkbe |
sublative | vesszőre | vesszőkre |
allative | vesszőhöz | vesszőkhöz |
elative | vesszőből | vesszőkből |
delative | vesszőről | vesszőkről |
ablative | vesszőtől | vesszőktől |
non-attributive possessive – singular |
vesszőé | vesszőké |
non-attributive possessive – plural |
vesszőéi | vesszőkéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | vesszőm | vesszőim |
2nd person sing. | vessződ | vesszőid |
3rd person sing. | vesszője | vesszői |
1st person plural | vesszőnk | vesszőink |
2nd person plural | vesszőtök | vesszőitek |
3rd person plural | vesszőjük | vesszőik |