vezet (“to lead, conduct”) + -ék (noun-forming suffix)
vezeték (plural vezetékek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | vezeték | vezetékek |
accusative | vezetéket | vezetékeket |
dative | vezetéknek | vezetékeknek |
instrumental | vezetékkel | vezetékekkel |
causal-final | vezetékért | vezetékekért |
translative | vezetékké | vezetékekké |
terminative | vezetékig | vezetékekig |
essive-formal | vezetékként | vezetékekként |
essive-modal | — | — |
inessive | vezetékben | vezetékekben |
superessive | vezetéken | vezetékeken |
adessive | vezetéknél | vezetékeknél |
illative | vezetékbe | vezetékekbe |
sublative | vezetékre | vezetékekre |
allative | vezetékhez | vezetékekhez |
elative | vezetékből | vezetékekből |
delative | vezetékről | vezetékekről |
ablative | vezetéktől | vezetékektől |
non-attributive possessive - singular |
vezetéké | vezetékeké |
non-attributive possessive - plural |
vezetékéi | vezetékekéi |
Possessive forms of vezeték | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | vezetékem | vezetékeim |
2nd person sing. | vezetéked | vezetékeid |
3rd person sing. | vezetéke | vezetékei |
1st person plural | vezetékünk | vezetékeink |
2nd person plural | vezetéketek | vezetékeitek |
3rd person plural | vezetékük | vezetékeik |