From the visszavi- stem of visszavisz (“to take back”) + -tt (past-tense and past-participle suffix).
visszavitt
visszavitt
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | visszavitt | visszavittek |
| accusative | visszavittet | visszavitteket |
| dative | visszavittnek | visszavitteknek |
| instrumental | visszavittel | visszavittekkel |
| causal-final | visszavittért | visszavittekért |
| translative | visszavitté | visszavittekké |
| terminative | visszavittig | visszavittekig |
| essive-formal | visszavittként | visszavittekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | visszavittben | visszavittekben |
| superessive | visszavitten | visszavitteken |
| adessive | visszavittnél | visszavitteknél |
| illative | visszavittbe | visszavittekbe |
| sublative | visszavittre | visszavittekre |
| allative | visszavitthez | visszavittekhez |
| elative | visszavittből | visszavittekből |
| delative | visszavittről | visszavittekről |
| ablative | visszavittől | visszavittektől |
| non-attributive possessive - singular |
visszavitté | visszavitteké |
| non-attributive possessive - plural |
visszavittéi | visszavittekéi |