állampolgár (“citizen”) + -i (adjective-forming suffix)
állampolgári (not comparable)
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | állampolgári | állampolgáriak |
accusative | állampolgárit | állampolgáriakat |
dative | állampolgárinak | állampolgáriaknak |
instrumental | állampolgárival | állampolgáriakkal |
causal-final | állampolgáriért | állampolgáriakért |
translative | állampolgárivá | állampolgáriakká |
terminative | állampolgáriig | állampolgáriakig |
essive-formal | állampolgáriként | állampolgáriakként |
essive-modal | — | — |
inessive | állampolgáriban | állampolgáriakban |
superessive | állampolgárin | állampolgáriakon |
adessive | állampolgárinál | állampolgáriaknál |
illative | állampolgáriba | állampolgáriakba |
sublative | állampolgárira | állampolgáriakra |
allative | állampolgárihoz | állampolgáriakhoz |
elative | állampolgáriból | állampolgáriakból |
delative | állampolgáriról | állampolgáriakról |
ablative | állampolgáritól | állampolgáriaktól |
non-attributive possessive - singular |
állampolgárié | állampolgáriaké |
non-attributive possessive - plural |
állampolgáriéi | állampolgáriakéi |