ír

Hello, you have come here looking for the meaning of the word ír. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word ír, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say ír in singular and plural. Everything you need to know about the word ír you have here. The definition of the word ír will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofír, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key):
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: ír
  • Rhymes: -iːr

Etymology 1

From a Turkic language; compare Chuvash ҫыр (śyr), Turkish yazmak (to write).

Verb

ír

  1. (transitive) to write (optionally to someone: -nak/-nek, about someone/​something: -ról/-ről)
    Perfective: megír
    levelet írto write a letter
  2. (transitive) to burn (a compact disc)
    Perfective: kiír
    CD-t írto burn a CD
Conjugation
Troponyms
Derived terms

(With verbal prefixes):

Etymology 2

From the German Ire (Irishman), from English Irish, from Old Irish Ériu (Ireland).

Adjective

ír

  1. Irish (of or relating to Ireland, its people or language)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ír írek
accusative írt íreket
dative írnek íreknek
instrumental írrel írekkel
causal-final írért írekért
translative írré írekké
terminative írig írekig
essive-formal írként írekként
essive-modal írül
inessive írben írekben
superessive íren íreken
adessive írnél íreknél
illative írbe írekbe
sublative írre írekre
allative írhez írekhez
elative írből írekből
delative írről írekről
ablative írtől írektől
non-attributive
possessive - singular
íré íreké
non-attributive
possessive - plural
íréi írekéi

Noun

ír (countable and uncountable, plural írek)

  1. Irishman, Irishwoman (person)
  2. Irish (language)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ír írek
accusative írt íreket
dative írnek íreknek
instrumental írrel írekkel
causal-final írért írekért
translative írré írekké
terminative írig írekig
essive-formal írként írekként
essive-modal
inessive írben írekben
superessive íren íreken
adessive írnél íreknél
illative írbe írekbe
sublative írre írekre
allative írhez írekhez
elative írből írekből
delative írről írekről
ablative írtől írektől
non-attributive
possessive - singular
íré íreké
non-attributive
possessive - plural
íréi írekéi
Possessive forms of ír
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. írem írjeim
2nd person sing. íred írjeid
3rd person sing. írje írjei
1st person plural írünk írjeink
2nd person plural íretek írjeitek
3rd person plural írjük írjeik
Derived terms
Compound words
Expressions

Etymology 3

Of unknown origin.[1]

Noun

ír (plural írok or írek)

  1. balm, ointment, lotion, unguent (substance applied to skin to cure a wound or heal some other problem)
    • 1846, János Arany, Toldi Canto Four, trans. by Watson Kirkconnell:
      Mint a hímszarvas, kit vadász sérte nyillal, ¶ Fut sötét erdőbe sajgó fájdalmival, ¶ Fut hideg forrásnak enyhítő vizére, ¶ És ezerjófűvet tépni a sebére; ¶ Jaj! de a forrásnak kiszáradt az ágya, ¶ Az ezerjófűvet írul sem találja,
      As when the antlered stag, by arrows hurt, ¶ Darts to the forest-depths, with thickets girt, ¶ To seek the soothing water of a spring ¶ And herbs to heal his wound’s keen suffering, ¶ But finds, alas, the spring is dried-out ground ¶ And healing herbs are nowhere to be found;
      (literally, “…cannot find the centaury as a balm”)
    • 1854, János Arany, “The Moustache”, in A bajusz:
      Egyébiránt Szűcs György gazda ¶ Semmit is el nem mulaszta, ¶ Hogy bajuszát megnövelje, ¶ Meglévén… a puszta helye. – ¶ Kente, fente ő azt írral, ¶ Kígyóhájjal, medvezsírral, ¶ Ebkaporral, kutyatéjjel;
      For the rest, the farmer György Szűcs didn’t miss a single thing to grow his moustache, given… its bare space. – He did smear and rub it with balm, snake’s fat, bear’s grease, mayweed and spurge;
    • 1803, Mihály Csokonai Vitéz, Tartózkodó kérelem (A Restrained Plea), trans. by Zsuzsanna Ozsváth and Frederick Turner
      A hatalmas szerelemnek ¶ Megemésztő tüze bánt. ¶ Te lehetsz írja sebemnek, ¶ Gyönyörű kis tulipánt!
      Love’s vast passion, all-consuming, ¶ Sears me with its blazing power; ¶ You’re the balm to heal my bleeding, ¶ Little Tulip, pretty flower:
      (literally, “you may be the balm of my wound”)
  2. (figuratively) remedy for any kind of problem
    • 1872, Mór Jókai, Az arany ember (Timar’s Two Worlds), part 3, chapter 2, trans. by Mrs. Hegan Kennard:
      Mihály a menyegzői nap után elvitte ifjú nejét magával utazni. Bejárták Svájcot, Olaszországot. Úgy jöttek vissza, ahogy elmentek. Se Helvécia andalító völgyei, se Itália fűszeres ligetei nem termettek az ő számára írt.
      Michael went with his young wife to travel, and visited Italy and Switzerland. They returned as they went. Neither the romantic Alpine valleys nor the fragrant orange-groves brought balm to his heart.
Declension

As a rarely used word, its declension type is not firmly fixed. See also its its declension chart at E-Szókincs.

  • Declension with back-vowel suffixes (the original declension, as in the above poems by János Arany):
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative ír írok
accusative írt írokat
dative írnak íroknak
instrumental írral írokkal
causal-final írért írokért
translative írrá írokká
terminative írig írokig
essive-formal írként írokként
essive-modal írul
inessive írban írokban
superessive íron írokon
adessive írnál íroknál
illative írba írokba
sublative írra írokra
allative írhoz írokhoz
elative írból írokból
delative írról írokról
ablative írtól íroktól
non-attributive
possessive - singular
íré íroké
non-attributive
possessive - plural
íréi írokéi
Possessive forms of ír
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. írom írjaim
2nd person sing. írod írjaid
3rd person sing. írja írjai
1st person plural írunk írjaink
2nd person plural írotok írjaitok
3rd person plural írjuk írjaik
  • Declension with front-vowel suffixes:
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ír írek
accusative írt íreket
dative írnek íreknek
instrumental írrel írekkel
causal-final írért írekért
translative írré írekké
terminative írig írekig
essive-formal írként írekként
essive-modal
inessive írben írekben
superessive íren íreken
adessive írnél íreknél
illative írbe írekbe
sublative írre írekre
allative írhez írekhez
elative írből írekből
delative írről írekről
ablative írtől írektől
non-attributive
possessive - singular
íré íreké
non-attributive
possessive - plural
íréi írekéi
Possessive forms of ír
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. írem íreim, írjeim
2nd person sing. íred íreid, írjeid
3rd person sing. íre, írje írei, írjei
1st person plural írünk íreink, írjeink
2nd person plural íretek íreitek, írjeitek
3rd person plural írük, írjük íreik, írjeik
Derived terms
Compound words

References

  1. ^ ír in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • (to write): ír in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (Irish): ír in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (balm, remedy): ír in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Anagrams

Irish

Etymology

Compare fír, another alternative form, which is indistinguishable from ír when lenited.

Noun

ír f (genitive singular íorach, nominative plural íoracha)

  1. Alternative form of fíor (figure)

Declension

Declension of ír (fifth declension)
bare forms
case singular plural
nominative ír íoracha
vocative a ír a íoracha
genitive íorach íoracha
dative ír íoracha
forms with the definite article
case singular plural
nominative an ír na híoracha
genitive na híorach na n-íoracha
dative leis an ír
don ír
leis na híoracha

Mutation

Mutated forms of ír
radical eclipsis with h-prothesis with t-prothesis
ír n-ír hír not applicable

Note: Certain mutated forms of some words can never occur in standard Modern Irish.
All possible mutated forms are displayed for convenience.

Further reading