From aka (“to drive”) + skírteini (“certificate”).
ökuskírteini n (genitive singular ökuskírteinis, nominative plural ökuskírteini)
singular | plural | |||
---|---|---|---|---|
indefinite | definite | indefinite | definite | |
nominative | ökuskírteini | ökuskírteinið | ökuskírteini | ökuskírteinin |
accusative | ökuskírteini | ökuskírteinið | ökuskírteini | ökuskírteinin |
dative | ökuskírteini | ökuskírteininu | ökuskírteinum | ökuskírteinunum |
genitive | ökuskírteinis | ökuskírteinisins | ökuskírteina | ökuskírteinanna |