ανεκπαίδευτος • (anekpaídeftos) m (feminine ανεκπαίδευτη, neuter ανεκπαίδευτο)
singular | plural | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
nominative | ανεκπαίδευτος (anekpaídeftos) | ανεκπαίδευτη (anekpaídefti) | ανεκπαίδευτο (anekpaídefto) | ανεκπαίδευτοι (anekpaídeftoi) | ανεκπαίδευτες (anekpaídeftes) | ανεκπαίδευτα (anekpaídefta) | |
genitive | ανεκπαίδευτου (anekpaídeftou) | ανεκπαίδευτης (anekpaídeftis) | ανεκπαίδευτου (anekpaídeftou) | ανεκπαίδευτων (anekpaídefton) | ανεκπαίδευτων (anekpaídefton) | ανεκπαίδευτων (anekpaídefton) | |
accusative | ανεκπαίδευτο (anekpaídefto) | ανεκπαίδευτη (anekpaídefti) | ανεκπαίδευτο (anekpaídefto) | ανεκπαίδευτους (anekpaídeftous) | ανεκπαίδευτες (anekpaídeftes) | ανεκπαίδευτα (anekpaídefta) | |
vocative | ανεκπαίδευτε (anekpaídefte) | ανεκπαίδευτη (anekpaídefti) | ανεκπαίδευτο (anekpaídefto) | ανεκπαίδευτοι (anekpaídeftoi) | ανεκπαίδευτες (anekpaídeftes) | ανεκπαίδευτα (anekpaídefta) |