ανεπούλωτος • (anepoúlotos) m (feminine ανεπούλωτη, neuter ανεπούλωτο)
singular | plural | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
nominative | ανεπούλωτος (anepoúlotos) | ανεπούλωτη (anepoúloti) | ανεπούλωτο (anepoúloto) | ανεπούλωτοι (anepoúlotoi) | ανεπούλωτες (anepoúlotes) | ανεπούλωτα (anepoúlota) | |
genitive | ανεπούλωτου (anepoúlotou) | ανεπούλωτης (anepoúlotis) | ανεπούλωτου (anepoúlotou) | ανεπούλωτων (anepoúloton) | ανεπούλωτων (anepoúloton) | ανεπούλωτων (anepoúloton) | |
accusative | ανεπούλωτο (anepoúloto) | ανεπούλωτη (anepoúloti) | ανεπούλωτο (anepoúloto) | ανεπούλωτους (anepoúlotous) | ανεπούλωτες (anepoúlotes) | ανεπούλωτα (anepoúlota) | |
vocative | ανεπούλωτε (anepoúlote) | ανεπούλωτη (anepoúloti) | ανεπούλωτο (anepoúloto) | ανεπούλωτοι (anepoúlotoi) | ανεπούλωτες (anepoúlotes) | ανεπούλωτα (anepoúlota) |