απαρουσίαστος • (aparousíastos) m (feminine απαρουσίαστη, neuter απαρουσίαστο)
singular | plural | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
nominative | απαρουσίαστος (aparousíastos) | απαρουσίαστη (aparousíasti) | απαρουσίαστο (aparousíasto) | απαρουσίαστοι (aparousíastoi) | απαρουσίαστες (aparousíastes) | απαρουσίαστα (aparousíasta) | |
genitive | απαρουσίαστου (aparousíastou) | απαρουσίαστης (aparousíastis) | απαρουσίαστου (aparousíastou) | απαρουσίαστων (aparousíaston) | απαρουσίαστων (aparousíaston) | απαρουσίαστων (aparousíaston) | |
accusative | απαρουσίαστο (aparousíasto) | απαρουσίαστη (aparousíasti) | απαρουσίαστο (aparousíasto) | απαρουσίαστους (aparousíastous) | απαρουσίαστες (aparousíastes) | απαρουσίαστα (aparousíasta) | |
vocative | απαρουσίαστε (aparousíaste) | απαρουσίαστη (aparousíasti) | απαρουσίαστο (aparousíasto) | απαρουσίαστοι (aparousíastoi) | απαρουσίαστες (aparousíastes) | απαρουσίαστα (aparousíasta) |