From гурезь (gureź, “mountain, hill”) + бам (bam, “face”).
гурезьбам • (gureźbam)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | гурезьбам gureźbam |
гурезьбамъёс gureźbamjos |
accusative | гурезьбамез gureźbamez |
гурезьбамъёсыз gureźbamjosyz |
genitive | гурезьбамлэн gureźbamlen |
гурезьбамъёслэн gureźbamjoslen |
dative | гурезьбамлы gureźbamly |
гурезьбамъёслы gureźbamjosly |
ablative | гурезьбамлэсь gureźbamleś |
гурезьбамъёслэсь gureźbamjosleś |
instrumental | гурезьбамен gureźbamen |
гурезьбамъёсын gureźbamjosyn |
abessive | гурезьбамтэк gureźbamtek |
гурезьбамъёстэк gureźbamjostek |
adverbial | гурезьбамъя gureźbamja |
гурезьбамъёсъя gureźbamjosja |
inessive | гурезьбамын gureźbamyn |
гурезьбамъёсын gureźbamjosyn |
illative | гурезьбаме gureźbame |
гурезьбамъёсы gureźbamjosy |
elative | гурезьбамысь gureźbamyś |
гурезьбамъёсысь gureźbamjosyś |
egressive | гурезьбамысьен gureźbamyśjen |
гурезьбамъёсысьен gureźbamjosyśjen |
terminative | гурезьбамозь gureźbamoź |
гурезьбамъёсозь gureźbamjosoź |
prolative | гурезьбаметӥ gureźbameti |
гурезьбамъёсытӥ gureźbamjosyti |
allative | гурезьбамлань gureźbamlań |
гурезьбамъёслань gureźbamjoslań |
|