Conjugaison du verbe árrit (infinif : árrit).
| Indicatif | Conditionnel | Potentiel | Impératif | ||
|---|---|---|---|---|---|
| Présent | Prétérit | Présent | Présent | Présent | |
| je | árán | árren | árášin | árežan | árron |
| tu | árát | árret | árášit | árežat | áre |
| il/elle | árrá | árii | árášii | áreža | árros |
| nous deux | árre | áriime | árášeimme | árežetne | árru |
| vous deux | árribeahtti | áriide | árášeidde | árežeahppi | árri |
| ils/elles deux | árriba | áriiga | árášeigga | árežeaba | árroska |
| nous | árrit | áriimet | árášeimmet | árežat | árrut árrot |
| vous | árribehtet | áriidet | árášeiddet | árežehpet | árret |
| ils/elles | árret | árre | árášedje | árežit | árroset |
| thème négatif | áre | árrán | áráše | áreš | áre |
| Participe passé | árrán | ||||
| Abessif | árekeahttá | ||||
| Gérondif | áridettiin | ||||
| Nom d’action | árrin | ||||