Conjugaison du verbe árvidahttit (infinif : árvidahttit).
| Indicatif | Conditionnel | Potentiel | Impératif | ||
|---|---|---|---|---|---|
| Présent | Prétérit | Présent | Présent | Présent | |
| je | — | — | — | — | — |
| tu | — | — | — | — | — |
| il/elle | árvidahttá | árvidahtii | árvidahtášii | árvidahteža | árvidahttos |
| nous deux | — | — | — | — | — |
| vous deux | — | — | — | — | — |
| ils/elles deux | árvidahttiba | árvidahtiiga | árvidahtášeigga | árvidahtežeaba | — |
| nous | — | — | — | — | — |
| vous | — | — | — | — | — |
| ils/elles | árvidahttet | árvidahtte | árvidahtášedje | árvidahtežit | — |
| thème négatif | árvidahte | árvidahttán | árvidahtáše | árvidahteš | árvidahte |
| Participe passé | árvidahttán | ||||
| Abessif | árvidahtekeahttá | ||||
| Gérondif | árvidahtidettiin | ||||
| Nom d’action | árvidahttin | ||||