Conjugaison du verbe dáidit (infinif : dáidit).
| Indicatif | Conditionnel | Potentiel | Impératif | ||
|---|---|---|---|---|---|
| Présent | Prétérit | Présent | Présent | Présent | |
| je | dáiddán | dáiden | dáiddášin | dáiddežan | — |
| tu | dáiddát | dáidet | dáiddášit | dáiddežat | — |
| il/elle | dáidá | dáiddii | dáiddášii | dáiddeža | — |
| nous deux | dáide | dáiddiime | dáiddášeimme | dáiddežetne | — |
| vous deux | dáidibeahtti | dáiddiide | dáiddášeidde | dáiddežeahppi | — |
| ils/elles deux | dáidiba | dáiddiiga | dáiddášeigga | dáiddežeaba | — |
| nous | dáidit | dáiddiimet | dáiddášeimmet | dáiddežat | — — |
| vous | dáidibehtet | dáiddiidet | dáiddášeiddet | dáiddežehpet | — |
| ils/elles | dáidet | dáide | dáiddášedje | dáiddežit | — |
| thème négatif | dáidde | dáidán | dáiddáše | dáiddeš | — |
| Participe passé | dáidán | ||||
| Abessif | dáiddekeahttá | ||||
| Gérondif | — | ||||
| Nom d’action | dáidin | ||||