Conjugaison du verbe fárret (infinif : fárret).
| Indicatif | Conditionnel | Potentiel | Impératif | ||
|---|---|---|---|---|---|
| Présent | Prétérit | Présent | Présent | Présent | |
| je | fárren | fárrejin | fárrešin | fárrežan | fárrejehkon |
| tu | fárret | fárrejit | fárrešit | fárrežat | fárre |
| il/elle | fárre | fárrii | fárrešii | fárreža | fárrejehkos |
| nous deux | fárrejetne | fárriime | fárrešeimme | fárrežetne | fárrejeahkku |
| vous deux | fárrebeahtti | fárriide | fárrešeidde | fárrežeahppi | fárrejeahkki |
| ils/elles deux | fárreba | fárriiga | fárrešeigga | fárrežeaba | fárrejehkoska |
| nous | fárret | fárriimet | fárrešeimmet | fárrežat | fárrejehkot fárrejeahkkot |
| vous | fárrebehtet | fárriidet | fárrešeiddet | fárrežehpet | fárrejehket |
| ils/elles | fárrejit | fárreje fárrejedje |
fárrešedje | fárrežit | fárrejehkoset |
| thème négatif | fárre | fárren | fárreše | fárreš | fárre |
| Participe passé | fárren | ||||
| Abessif | fárrekeahttá | ||||
| Gérondif | fárredettiin | ||||
| Nom d’action | fárren | ||||