Conjugaison du verbe hánddaldit (infinif : hánddaldit).
| Indicatif | Conditionnel | Potentiel | Impératif | ||
|---|---|---|---|---|---|
| Présent | Prétérit | Présent | Présent | Présent | |
| je | hánddaldan | hánddaldin | hánddaldivččen | hánddaldeaččan | hánddaldehkon |
| tu | hánddaldat | hánddaldit | hánddaldivččet | hánddaldeaččat | hánddal |
| il/elle | hánddalda | hánddaldii | hánddaldivččii | hánddaldeažžá | hánddaldus |
| nous deux | hánddaldetne | hánddaldeimme | hánddaldivččiime | hánddaldežže | hánddaldeadnu |
| vous deux | hánddaldeahppi | hánddaldeidde | hánddaldivččiide | hánddaldeažžabeahtti | hánddaldeahkki |
| ils/elles deux | hánddaldeaba | hánddaldeigga | hánddaldivččiiga | hánddaldeažžaba | hánddaldehkoska |
| nous | hánddaldit hánddaldat |
hánddaldeimmet | hánddaldivččiimet | hánddaldeažžat | hánddaldehkot hánddaldeatnot |
| vous | hánddaldehpet | hánddaldeiddet | hánddaldivččiidet | hánddaldeažžabehtet | hánddaldehket |
| ils/elles | hánddaldit | hánddalde hánddaldedje |
hánddaldivčče | hánddaldežžet | hánddaldehkoset |
| thème négatif | hánddal | hánddaldan | hánddaldivčče | hánddaldeš | hánddal |
| Participe passé | hánddaldan | ||||
| Abessif | hánddalkeahttá | ||||
| Gérondif | hánddaldettiin | ||||
| Nom d’action | hánddaldan | ||||