Conjugaison du verbe hástit (infinif : hástit).
| Indicatif | Conditionnel | Potentiel | Impératif | ||
|---|---|---|---|---|---|
| Présent | Prétérit | Présent | Présent | Présent | |
| je | hásttán | hásten | hásttášin | hásttežan | háston |
| tu | hásttát | hástet | hásttášit | hásttežat | hástte |
| il/elle | hástá | hásttii | hásttášii | hástteža | hástos |
| nous deux | háste | hásttiime | hásttášeimme | hásttežetne | hástu |
| vous deux | hástibeahtti | hásttiide | hásttášeidde | hásttežeahppi | hásti |
| ils/elles deux | hástiba | hásttiiga | hásttášeigga | hásttežeaba | hástoska |
| nous | hástit | hásttiimet | hásttášeimmet | hásttežat | hástut hástot |
| vous | hástibehtet | hásttiidet | hásttášeiddet | hásttežehpet | hástet |
| ils/elles | hástet | háste | hásttášedje | hásttežit | hástoset |
| thème négatif | hástte | hástán | hásttáše | hástteš | hástte |
| Participe passé | hástán | ||||
| Abessif | hásttekeahttá | ||||
| Gérondif | hásttidettiin | ||||
| Nom d’action | hástin | ||||