Conjugaison du verbe láhtut (infinif : láhtut).
| Indicatif | Conditionnel | Potentiel | Impératif | ||
|---|---|---|---|---|---|
| Présent | Prétérit | Présent | Présent | Présent | |
| je | láđun | láhton | láđošin | láđožan | láhton |
| tu | láđut | láhtot | láđošit | láđožat | láđo |
| il/elle | láhtu | láđui | láđošii | láđoža | láhtos |
| nous deux | láhto | láđuime | láđošeimme | láđožetne | láhttu |
| vous deux | láhtubeahtti | láđuide | láđošeidde | láđožeahppi | láhttu |
| ils/elles deux | láhtuba | láđuiga | láđošeigga | láđožeaba | láhtoska |
| nous | láhtut | láđuimet | láđošeimmet | láđožat | láhttut láhtot |
| vous | láhtubehtet | láđuidet | láđošeiddet | láđožehpet | láhttut |
| ils/elles | láhtot | láhto | láđošedje | láđožit | láhtoset |
| thème négatif | láđo | láhton | láđoše | láđoš | láđo |
| Participe passé | láhton | ||||
| Abessif | láđokeahttá | ||||
| Gérondif | láđudettiin | ||||
| Nom d’action | láhtun | ||||