Conjugaison du verbe lávet (infinif : lávet).
| Indicatif | Conditionnel | Potentiel | Impératif | ||
|---|---|---|---|---|---|
| Présent | Prétérit | Présent | Présent | Présent | |
| je | láven | lávejin | lávešin | lávežan | lávejehkon |
| tu | lávet | lávejit | lávešit | lávežat | láve |
| il/elle | láve | lávii | lávešii | láveža | lávejehkos |
| nous deux | lávejetne | láviime | lávešeimme | lávežetne | lávejeahkku |
| vous deux | lávebeahtti | láviide | lávešeidde | lávežeahppi | lávejeahkki |
| ils/elles deux | láveba | láviiga | lávešeigga | lávežeaba | lávejehkoska |
| nous | lávet | láviimet | lávešeimmet | lávežat | lávejehkot lávejeahkkot |
| vous | lávebehtet | láviidet | lávešeiddet | lávežehpet | lávejehket |
| ils/elles | lávejit | láveje lávejedje |
lávešedje | lávežit | lávejehkoset |
| thème négatif | láve | láven | láveše | láveš | láve |
| Participe passé | láven | ||||
| Abessif | lávekeahttá | ||||
| Gérondif | lávedettiin | ||||
| Nom d’action | láven | ||||