Conjugaison du verbe máŋget (infinif : máŋget).
| Indicatif | Conditionnel | Potentiel | Impératif | ||
|---|---|---|---|---|---|
| Présent | Prétérit | Présent | Présent | Présent | |
| je | máŋgen | máŋgejin | máŋgešin | máŋgežan | máŋgejehkon |
| tu | máŋget | máŋgejit | máŋgešit | máŋgežat | máŋge |
| il/elle | máŋge | máŋgii | máŋgešii | máŋgeža | máŋgejehkos |
| nous deux | máŋgejetne | máŋgiime | máŋgešeimme | máŋgežetne | máŋgejeahkku |
| vous deux | máŋgebeahtti | máŋgiide | máŋgešeidde | máŋgežeahppi | máŋgejeahkki |
| ils/elles deux | máŋgeba | máŋgiiga | máŋgešeigga | máŋgežeaba | máŋgejehkoska |
| nous | máŋget | máŋgiimet | máŋgešeimmet | máŋgežat | máŋgejehkot máŋgejeahkkot |
| vous | máŋgebehtet | máŋgiidet | máŋgešeiddet | máŋgežehpet | máŋgejehket |
| ils/elles | máŋgejit | máŋgeje máŋgejedje |
máŋgešedje | máŋgežit | máŋgejehkoset |
| thème négatif | máŋge | máŋgen | máŋgeše | máŋgeš | máŋge |
| Participe passé | máŋgen | ||||
| Abessif | máŋgekeahttá | ||||
| Gérondif | máŋgedettiin | ||||
| Nom d’action | máŋgen | ||||