Conjugaison du verbe mánet (infinif : mánet).
| Indicatif | Conditionnel | Potentiel | Impératif | ||
|---|---|---|---|---|---|
| Présent | Prétérit | Présent | Présent | Présent | |
| je | mánen | mánejin | mánešin | mánežan | mánejehkon |
| tu | mánet | mánejit | mánešit | mánežat | máne |
| il/elle | máne | mánii | mánešii | máneža | mánejehkos |
| nous deux | mánejetne | mániime | mánešeimme | mánežetne | mánejeahkku |
| vous deux | mánebeahtti | mániide | mánešeidde | mánežeahppi | mánejeahkki |
| ils/elles deux | máneba | mániiga | mánešeigga | mánežeaba | mánejehkoska |
| nous | mánet | mániimet | mánešeimmet | mánežat | mánejehkot mánejeahkkot |
| vous | mánebehtet | mániidet | mánešeiddet | mánežehpet | mánejehket |
| ils/elles | mánejit | máneje mánejedje |
mánešedje | mánežit | mánejehkoset |
| thème négatif | máne | mánen | máneše | máneš | máne |
| Participe passé | mánen | ||||
| Abessif | mánekeahttá | ||||
| Gérondif | mánedettiin | ||||
| Nom d’action | mánen | ||||