Conjugaison du verbe mánidit (infinif : mánidit).
| Indicatif | Conditionnel | Potentiel | Impératif | ||
|---|---|---|---|---|---|
| Présent | Prétérit | Présent | Présent | Présent | |
| je | mánidan | mánidin | mánidivččen | mánideaččan | mánidehkon |
| tu | mánidat | mánidit | mánidivččet | mánideaččat | mánit |
| il/elle | mánida | mánidii | mánidivččii | mánideažžá | mánidus |
| nous deux | mánidetne | mánideimme | mánidivččiime | mánidežže | mánideadnu |
| vous deux | mánideahppi | mánideidde | mánidivččiide | mánideažžabeahtti | mánideahkki |
| ils/elles deux | mánideaba | mánideigga | mánidivččiiga | mánideažžaba | mánidehkoska |
| nous | mánidit mánidat |
mánideimmet | mánidivččiimet | mánideažžat | mánidehkot mánideatnot |
| vous | mánidehpet | mánideiddet | mánidivččiidet | mánideažžabehtet | mánidehket |
| ils/elles | mánidit | mánide mánidedje |
mánidivčče | mánidežžet | mánidehkoset |
| thème négatif | mánit | mánidan | mánidivčče | mánideš | mánit |
| Participe passé | mánidan | ||||
| Abessif | mánitkeahttá | ||||
| Gérondif | mánidettiin | ||||
| Nom d’action | mánidan | ||||