Conjugaison du verbe pántet (infinif : pántet).
| Indicatif | Conditionnel | Potentiel | Impératif | ||
|---|---|---|---|---|---|
| Présent | Prétérit | Présent | Présent | Présent | |
| je | pánten | pántejin | pántešin | pántežan | pántejehkon |
| tu | pántet | pántejit | pántešit | pántežat | pánte |
| il/elle | pánte | pántii | pántešii | pánteža | pántejehkos |
| nous deux | pántejetne | pántiime | pántešeimme | pántežetne | pántejeahkku |
| vous deux | pántebeahtti | pántiide | pántešeidde | pántežeahppi | pántejeahkki |
| ils/elles deux | pánteba | pántiiga | pántešeigga | pántežeaba | pántejehkoska |
| nous | pántet | pántiimet | pántešeimmet | pántežat | pántejehkot pántejeahkkot |
| vous | pántebehtet | pántiidet | pántešeiddet | pántežehpet | pántejehket |
| ils/elles | pántejit | pánteje pántejedje |
pántešedje | pántežit | pántejehkoset |
| thème négatif | pánte | pánten | pánteše | pánteš | pánte |
| Participe passé | pánten | ||||
| Abessif | pántekeahttá | ||||
| Gérondif | pántedettiin | ||||
| Nom d’action | pánten | ||||