колбаса (kolbasa)
колбаса́ • (kolbasá) nn élett (birtokos колбасы́, alanyeset tsz. колба́сы, birtokos tsz. колба́с)
eset | e.sz. | t.sz. |
---|---|---|
alanyeset | колбаса́ | колба́сы |
birtokos | колбасы́ | колба́с |
részes | колбасе́ | колба́сам |
tárgyeset | колбасу́ | колба́сы |
eszközh. | колбасо́й колбасо́ю |
колба́сами |
elöljárós | колбасе́ | колба́сах |
partitivus | колбасы́ |
Az óorosz колбаса (kolbasa) szóból, ← ősszláv *kъlbasa.