اِنْفَلَّ • (infalla) VII, folyamatos يَنْفَلُّ (yanfallu), gyök: ف ل ل)
igéből képzett főnév الْمَصْدَر |
infilāl | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
aktív melléknévi igenév اِسْم الْفَاعِل |
munfall | |||||||||||
aktív الْفِعْل الْمَعْلُوم | ||||||||||||
egyes szám الْمُفْرَد |
kettes szám الْمُثَنَّى |
többes szám الْجَمْع | ||||||||||
1. személy الْمُتَكَلِّم |
2. személy الْمُخَاطَب |
3. személy الْغَائِب |
2. személy الْمُخَاطَب |
3. személy الْغَائِب |
1. személy الْمُتَكَلِّم |
2. személy الْمُخَاطَب |
3. személy الْغَائِب | |||||
múlt (befejezett) kijelentő mód الْمَاضِي |
hímnem | infalaltu |
infalalta |
اِنْفَلَّ infalla |
infalaltumā |
infallā |
infalalnā |
infalaltum |
infallū | |||
nőnem | infalalti |
infallat |
infallatā |
infalaltunna |
infalalna | |||||||
nem-múlt (folyamatos) kijelentő mód الْمُضَارِع |
hímnem | ʔanfallu |
tanfallu |
yanfallu |
tanfallāni |
yanfallāni |
nanfallu |
tanfallūna |
yanfallūna | |||
nőnem | tanfallīna |
tanfallu |
tanfallāni |
tanfalilna |
yanfalilna | |||||||
kötőmód الْمُضَارِع الْمَنْصُوب |
hímnem | ʔanfalla |
tanfalla |
yanfalla |
tanfallā |
yanfallā |
nanfalla |
tanfallū |
yanfallū | |||
nőnem | tanfallī |
tanfalla |
tanfallā |
tanfalilna |
yanfalilna | |||||||
parancsolómód الْمُضَارِع الْمَجْزُوم |
hímnem | ʔanfalla or ʔanfalli or ʔanfalil |
tanfalla or tanfalli or tanfalil |
yanfalla or yanfalli or yanfalil |
tanfallā |
yanfallā |
nanfalla or nanfalli or nanfalil |
tanfallū |
yanfallū | |||
nőnem | tanfallī |
tanfalla or tanfalli or tanfalil |
tanfallā |
tanfalilna |
yanfalilna | |||||||
felszólítómód الْأَمْر |
hímnem | infalla or infalli or infalil |
infallā |
infallū |
||||||||
nőnem | infallī |
infalilna |