تَنَكَّرَ • (tanakkara) V, folyamatos يَتَنَكَّرُ (yatanakkaru), gyök: ن ك ر)
igéből képzett főnév الْمَصْدَر |
تَنَكُّر tanakkur | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
aktív melléknévi igenév اِسْم الْفَاعِل |
mutanakkir | |||||||||||
passzív melléknévi igenév اِسْم الْمَفْعُول |
mutanakkar | |||||||||||
aktív الْفِعْل الْمَعْلُوم | ||||||||||||
egyes szám الْمُفْرَد |
kettes szám الْمُثَنَّى |
többes szám الْجَمْع | ||||||||||
1. személy الْمُتَكَلِّم |
2. személy الْمُخَاطَب |
3. személy الْغَائِب |
2. személy الْمُخَاطَب |
3. személy الْغَائِب |
1. személy الْمُتَكَلِّم |
2. személy الْمُخَاطَب |
3. személy الْغَائِب | |||||
múlt (befejezett) kijelentő mód الْمَاضِي |
hímnem | tanakkartu |
tanakkarta |
تَنَكَّرَ tanakkara |
tanakkartumā |
tanakkarā |
tanakkarnā |
tanakkartum |
tanakkarū | |||
nőnem | tanakkarti |
tanakkarat |
tanakkaratā |
tanakkartunna |
tanakkarna | |||||||
nem-múlt (folyamatos) kijelentő mód الْمُضَارِع |
hímnem | ʔatanakkaru |
tatanakkaru |
yatanakkaru |
tatanakkarāni |
yatanakkarāni |
natanakkaru |
tatanakkarūna |
yatanakkarūna | |||
nőnem | tatanakkarīna |
tatanakkaru |
tatanakkarāni |
tatanakkarna |
yatanakkarna | |||||||
kötőmód الْمُضَارِع الْمَنْصُوب |
hímnem | ʔatanakkara |
tatanakkara |
yatanakkara |
tatanakkarā |
yatanakkarā |
natanakkara |
tatanakkarū |
yatanakkarū | |||
nőnem | tatanakkarī |
tatanakkara |
tatanakkarā |
tatanakkarna |
yatanakkarna | |||||||
parancsolómód الْمُضَارِع الْمَجْزُوم |
hímnem | ʔatanakkar |
tatanakkar |
yatanakkar |
tatanakkarā |
yatanakkarā |
natanakkar |
tatanakkarū |
yatanakkarū | |||
nőnem | tatanakkarī |
tatanakkar |
tatanakkarā |
tatanakkarna |
yatanakkarna | |||||||
felszólítómód الْأَمْر |
hímnem | تَنَكَّرْ tanakkar |
tanakkarā |
tanakkarū |
||||||||
nőnem | tanakkarī |
tanakkarna | ||||||||||
passzív الْفِعْل الْمَجْهُول | ||||||||||||
egyes szám الْمُفْرَد |
kettes szám الْمُثَنَّى |
többes szám الْجَمْع | ||||||||||
1. személy الْمُتَكَلِّم |
2. személy الْمُخَاطَب |
3. személy الْغَائِب |
2. személy الْمُخَاطَب |
3. személy الْغَائِب |
1. személy الْمُتَكَلِّم |
2. személy الْمُخَاطَب |
3. személy الْغَائِب | |||||
múlt (befejezett) kijelentő mód الْمَاضِي |
hímnem | tunukkirtu |
tunukkirta |
تُنُكِّرَ tunukkira |
tunukkirtumā |
tunukkirā |
tunukkirnā |
tunukkirtum |
tunukkirū | |||
nőnem | tunukkirti |
tunukkirat |
tunukkiratā |
tunukkirtunna |
tunukkirna | |||||||
nem-múlt (folyamatos) kijelentő mód الْمُضَارِع |
hímnem | ʔutanakkaru |
tutanakkaru |
yutanakkaru |
tutanakkarāni |
yutanakkarāni |
nutanakkaru |
tutanakkarūna |
yutanakkarūna | |||
nőnem | tutanakkarīna |
tutanakkaru |
tutanakkarāni |
tutanakkarna |
yutanakkarna | |||||||
kötőmód الْمُضَارِع الْمَنْصُوب |
hímnem | ʔutanakkara |
tutanakkara |
yutanakkara |
tutanakkarā |
yutanakkarā |
nutanakkara |
tutanakkarū |
yutanakkarū | |||
nőnem | tutanakkarī |
tutanakkara |
tutanakkarā |
tutanakkarna |
yutanakkarna | |||||||
parancsolómód الْمُضَارِع الْمَجْزُوم |
hímnem | ʔutanakkar |
tutanakkar |
yutanakkar |
tutanakkarā |
yutanakkarā |
nutanakkar |
tutanakkarū |
yutanakkarū | |||
nőnem | tutanakkarī |
tutanakkar |
tutanakkarā |
tutanakkarna |
yutanakkarna |