Bayesian programming (tsz. Bayesian programmings)
A klasszikus programozás azt mondja:
Ha ez történik, akkor azt csináld.
A Bayesian programozás inkább így gondolkodik:
Ha ez történt, akkor ennek és ennek mekkora a valószínűsége? Ez alapján döntök.
A Bayes-tétel így szól:
ahol:
A Bayesian program általában négy részből áll:
eső
, felhő
, vizes_föld
)eső
→ vizes_föld
)P(eső) = 0.3
)
Cél: Megjósolni, esett-e az eső, ha a föld nedves.
változók: eső, vizes_föld
prior: P(eső) = 0.3
feltételes valószínűség: P(vizes_föld | eső) = 0.9, P(vizes_föld | ¬eső) = 0.1
megfigyelés: vizes_föld = igaz
Bayes alapján:
P(eső | vizes_föld) ∝ P(vizes_föld | eső) * P(eső)
A pontos számítást követően kiszámolható, hogy a megfigyelés alapján milyen valószínűséggel esett az eső.
Terület | Példa |
---|---|
Mesterséges intelligencia | Gépi tanulás, döntéshozatal |
Robotika | Szenzoradatok értelmezése |
Természetes nyelvfeldolgozás | Valószínűségi nyelvtan, predikció |
Orvosi diagnosztika | Betegség valószínűsége tünetek alapján |
Ajánlórendszerek | Mennyire valószínű, hogy érdekel egy termék |
Játék AI | Ellenfél viselkedésének előrejelzése |
Nyelv | Könyvtár / platform |
---|---|
Python | PyMC3 , Pyro , TensorFlow Probability , scikit-learn
|
C++ | Bayes++
|
MATLAB | Beépített Bayes-eszközök |
Prolog | Probabilistic Prolog variánsok (pl. ProbLog) |
Előny | Magyarázat |
---|---|
Bizonytalanság kezelése | A valós világban ritka a 100%-os információ |
Öntanulásra képes | Új adatok hatására frissíti a tudását |
Átlátható logika | A modellezés világos és levezethető |
Valószínűségi döntéshozatal | Nem csak igen/nem, hanem „mennyire valószínű” válaszokat ad |
A Bayesian programming lehetővé teszi, hogy a gépek ne csak „gondolkodjanak”, hanem valószínűségi alapon mérlegeljenek és következtessenek a bizonytalan, hiányos vagy zajos adatok alapján. Az ilyen típusú programozás közelebb áll az emberi gondolkodáshoz, és kulcsszerepet játszik a modern mesterséges intelligenciában, robotikában, orvosi diagnosztikában és adatvezérelt döntéshozatalban.