Capra hircus
| Domestic goat Temporal range: Neolithic–Recent
| |
|---|---|
| |
| A pygmy goat on a tree stump | |
Domesticated
| |
Scientific classification 
| |
| Missing taxonomy template (fix): | Caprini |
| Genus: | Capra |
| Species: | C. hircus
|
| Binomial name | |
| Capra hircus | |
| Synonyms | |
|
Capra aegagrus hircus Linnaeus, 1758 | |
Főnév
Capra hircus (tsz. Capra hircuses)
A Capra hircus, vagy közismert nevén a házikecske, az egyik legkorábban háziasított állatfaj az emberiség történetében. A kecskék több ezer éve részét képezik az emberi társadalmak mezőgazdasági rendszerének, és ma is fontos szerepet töltenek be tej-, hús- és szőrmellátásban, valamint ökológiai gazdálkodásban. Szívósságuk, változatos hasznosításuk és viszonylag egyszerű tartásuk miatt világszerte elterjedtek, különösen a hegyvidéki, száraz vagy erőforrásban szegény régiókban.
Ez az ismertető átfogó képet ad a Capra hircus biológiájáról, rendszertanáról, háziasításáról, tartásáról, gazdasági és kulturális jelentőségéről, valamint egészségügyi és ökológiai vonatkozásairól.
1. Rendszertani besorolás
- Ország: Animalia (állatok)
- Törzs: Chordata (gerinchúrosok)
- Osztály: Mammalia (emlősök)
- Rend: Artiodactyla (párosujjú patások)
- Család: Bovidae (kérődzők)
- Alcsalád: Caprinae (kecske- és juhfélék)
- Nem: Capra
- Faj: Capra hircus
A házikecske közeli rokonságban áll a vadkecskékkel, különösen a bezoárkecskével (Capra aegagrus aegagrus), amelyet a legtöbb kutató a házikecske őseként tart számon.
2. A háziasítás története
A kecske háziasítása mintegy 10 000 évvel ezelőtt, a Közel-Keleten történt, valószínűleg a Zagrosz-hegység (Irán, Irak) területén. A vadon élő bezoárkecskéket fokozatosan szelídítették meg, és a legszelídebb, leginkább termékeny példányokat szaporították tovább.
A háziasítás után a kecske gyorsan elterjedt az egész világon – Ázsiában, Afrikában, Európában és később az Újvilágban is. A kecsketartás a nomád életmódhoz is jól illeszkedett, hiszen a kecskék viszonylag kevés takarmányt igényelnek és jól alkalmazkodnak a szélsőséges környezeti viszonyokhoz is.
3. Morfológiai jellemzők
A Capra hircus anatómiai és fizikai megjelenése nagy változatosságot mutat a fajták között:
- Méret: A törpe fajták (pl. nigériai törpekecske) csupán 20–25 kg-ot nyomnak, míg a nagytestű fajták (pl. anglonúbiai, szaanen) elérhetik a 70–90 kg-ot is.
- Szín: Fehér, fekete, barna, szürke vagy ezek kombinációi, sokszor tarkák.
- Szarvak: A legtöbb fajtánál mindkét nem szarvalt, de léteznek szarvatlan fajták is.
- Szakáll: A bakok általában hosszú, bozontos szakállt viselnek.
- Pata: Párosujjú, kemény patával rendelkező állatok.
- Farkinca: Rövid, felfelé álló.
A kecskéknek kiváló egyensúlyérzékük és mászótehetségük van, ezért különösen jól boldogulnak sziklás, meredek terepen.
4. Élettani sajátosságok
- Kérődzés: A kecske négy rekeszes gyomorral rendelkezik (bendő, recés, százrétű, oltógyomor), ami lehetővé teszi a cellulózban gazdag növényi anyagok hatékony emésztését.
- Táplálkozás: Főként levelek, fűfélék, cserjék, kérgek és gyümölcsök. Ismert „válogatós” evési szokásaikról.
- Szaporodás:
- Ivarérés: nőstények 6–8 hónaposan, bakok 4–6 hónaposan.
- Vemhesség: kb. 150 nap.
- Utódok száma: 1–3 gida, leggyakrabban 2.
- Élettartam: 10–18 év, de gazdasági hasznosításuk ritkán tart ilyen hosszú ideig.
5. Kecskefajták
Több száz fajta létezik, ezek különféle célokra nemesítettek: tej-, hús-, gyapjú- vagy vegyes hasznosításra.
Tejhasznú fajták:
- Szánneni
- Toggenburgi
- Alpesi
- Anglonúbiai
Húshasznú fajták:
- Boer kecske
- Kiko
- Spanyol kecske
Gyapjút adó fajták:
- Angórakecske (mohair)
- Kasmírkecske (kasmírgyapjú)
Egyéb:
- Nigériai törpekecske – hobbiállatként is népszerű
6. A kecske szerepe a mezőgazdaságban
a) Tejtermelés
A kecsketej tápanyagokban gazdag, jól emészthető, és gyakran alkalmazzák tehéntej-allergiások számára. A kecsketejből készült sajtok – például feta, chevre, vagy francia kecskesajtok – különleges ízvilágúak és kulinárisan értékesek.
b) Hústermelés
A kecskehús (chevon vagy kid) világszerte fontos fehérjeforrás, főként Afrikában, Dél-Ázsiában és a Közel-Keleten. A hús zsír- és koleszterintartalma alacsonyabb, mint más háziállatoké.
c) Rosttermelés
Az angórakecskék mohairt, a kasmírkecskék pedig kasmírt adnak. Ezek finom textilalapanyagok.
d) Gyomirtás, legeltetés
A kecskéket gyakran használják természetes „gyomirtóként” bozótirtásra. Jól alkalmazhatók invazív növények (pl. parlagfű) irtására.
7. Kecsketartás és állatjóllét
A kecskék jól tűrik a különféle klimatikus viszonyokat, de szükségük van menedékre a szélsőséges időjárás ellen.
Fontosabb tartási szempontok:
- Karám: Biztonságos, kerített terület. A kecskék hajlamosak a szökésre.
- Társas viselkedés: Társas lények, magányosan nem ajánlott tartani.
- Takarmányozás: Széna, legelőn való tartás, kiegészítő abrak (pl. gabona).
- Ivóvíz: Mindig friss, tiszta víz.
Állategészségügyi szempontok:
- Rendszeres féreghajtás
- Karmok vágása
- Védőoltások (pl. clostridium ellen)
- Betegségek (pl. kecskearthritisz, paraziták, száj- és körömfájás) megelőzése
8. Szociális és kulturális jelentőség
A kecske sok kultúrában központi szerepet játszik:
- Mitológia: Az északi mitológiában Thor isten kocsiját két kecske húzta (Tanngrisnir és Tanngnjóstr).
- Vallás: Az ókori zsidó hagyományban a „bűnbak” kecskét szimbolikus bűnhődésre küldték a sivatagba.
- Szertartások: Sok helyen áldozati állatként szolgál, pl. egyes afrikai, iszlám vagy hindu szertartásokban.
- Szimbólum: A bőség, termékenység, olykor az engedetlenség vagy ördögi erő jelképe (pl. Baphomet).
9. Ökológiai hatás
Bár a kecskék kiválóak a bozótirtásban, túltartásuk súlyos környezeti problémákhoz vezethet, például:
- Talajerózió
- Növényzet pusztulása
- Biodiverzitás csökkenése
Egyensúlyos legeltetés és rotációs legeltetés ajánlott a fenntarthatóság érdekében.
10. Kecske mint háziállat
A kecskék játékosak, intelligensek, tanulékonyak. Egyre többen tartják őket kedvtelésből – főként törpefajtákat –, de fontos figyelembe venni, hogy:
- Szükségük van társaságra
- Igénylik a mentális stimulációt
- Hajlamosak a kerítések szétbontására és a „csibészségre”
11. Genetika és biotechnológia
A Capra hircus genomját szekvenálták, és genetikai kutatások segítik a jobb tejhozam, betegségekkel szembeni ellenállás és gyapjúminőség javítását. Biotechnológiai célra transzgenikus kecskéket is hoztak létre, például gyógyszerhatóanyagokat termelő példányokat.
12. A kecske jövője
A világ népességének növekedésével párhuzamosan a kecsketartás jelentősége is nő. Alkalmazkodóképessége és sokoldalú hasznosítása miatt kulcsszerepe lehet a fenntartható, kisgazdasági élelmiszertermelésben. Emellett fontos szerepet játszhat a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban is – például ott, ahol a szarvasmarha-tartás már nem életképes.
Összegzés
A Capra hircus, azaz a házikecske, rendkívül fontos és sokoldalú háziállat. Történelmi jelentősége, jelenkori gazdasági és kulturális szerepe, valamint jövőbeni lehetőségei mind azt mutatják, hogy e faj nemcsak túlélte az évezredeket, hanem a jövő mezőgazdaságában is meghatározó szereplő marad. A kecske alkalmazkodóképessége, termelékenysége és emberközeli jellege a vidéki közösségek megélhetésének és önellátásának egyik pillérét képezi világszerte.
- Capra hircus - Szótár.net (en-hu)
- Capra hircus - Sztaki (en-hu)
- Capra hircus - Merriam–Webster
- Capra hircus - Cambridge
- Capra hircus - WordNet
- Capra hircus - Яндекс (en-ru)
- Capra hircus - Google (en-hu)
- Capra hircus - Wikidata
- Capra hircus - Wikipédia (angol)