szó jelentését keresi. A DICTIOUS-ban nem csak a
szó összes szótári jelentését megtalálod, hanem megismerheted az etimológiáját, a jellemzőit és azt is, hogyan kell a
szót egyes és többes számban mondani. Minden, amit a
szóról tudni kell, itt található. A
szó meghatározása segít abban, hogy pontosabban és helyesebben fogalmazz, amikor beszélsz vagy írsz. A
és más szavak definíciójának ismerete gazdagítja a szókincsedet, és több és jobb nyelvi forráshoz juttat.
Főnév
Classless Inter-Domain Routing (tsz. Classless Inter-Domain Routings)
- (informatika) A Classless Inter-Domain Routing (rövidítve CIDR) egy IP-címzési módszer, amelyet az 1990-es években vezettek be azzal a céllal, hogy hatékonyabbá tegyék az IP-címek kezelését és leküzdjék az IP-címek kimerülésének problémáját, különösen az IPv4 esetében. A CIDR felváltotta a korábban használt osztályalapú címzési rendszert (Class A, B, C), és lehetővé tette az IP-címek rugalmasabb és hatékonyabb kiosztását.
Mi a CIDR?
A CIDR egy olyan módszer, amely lehetővé teszi, hogy az IP-címeket nem az előre meghatározott osztályok (A, B, C) alapján, hanem rugalmasan, a szükséges méret szerint osszák ki. A CIDR jelölés egy IP-címből és egy prefix hosszúságból áll, amely meghatározza a hálózatot és a hostokat.
A CIDR jelölés formátuma a következő:
IP-cím/prefix hossz
Például:
192.168.1.0/24
- 192.168.1.0: Ez az IP-cím hálózati része.
- /24: Ez a prefix hossz, amely megadja, hogy a cím első 24 bitje a hálózati rész (vagyis a subnet mask 255.255.255.0-nak felel meg).
A prefix hossz a subnet mask bitszámainak rövidebb megadását jelenti, és azt mutatja meg, hogy hány bitet használunk a hálózati címzéshez. Minél rövidebb a prefix (pl. /16), annál több cím áll rendelkezésre az adott hálózaton belül, és fordítva: minél hosszabb a prefix (pl. /28), annál kevesebb IP-címet kapunk az adott hálózaton belül.
Hogyan működik a CIDR?
A CIDR technika alapelve, hogy az IP-címeket nem egy fix alhálózati maszk szerint osztják fel, hanem tetszőleges prefix hosszt használhatnak. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy pontosan akkora címkészletet rendeljünk egy hálózathoz, amekkorára szükség van, és elkerüljük a címek pazarlását.
CIDR példák:
- 192.168.1.0/24: Ez a hálózat 256 címet tartalmaz (0-tól 255-ig), ahol az első 24 bit a hálózati rész, és az utolsó 8 bit a host rész.
- 192.168.1.0/25: Ebben az esetben a prefix 25 bit hosszú, tehát a hálózati rész 25 bitet használ, és csak 7 bit marad a hostok számára, ami 128 címet jelent (0-tól 127-ig).
- 192.168.1.0/30: Itt csak 4 cím áll rendelkezésre (0-tól 3-ig), mert csak 2 bit marad a host címek számára.
CIDR előnyei:
- Hatékony címhasználat: A CIDR lehetővé teszi a szolgáltatóknak és hálózatüzemeltetőknek, hogy pontosan annyi IP-címet osszanak ki, amennyire szükség van, elkerülve az IP-címek pazarlását.
- Routing táblák csökkentése: A CIDR használatával lehetséges az IP-címek csoportosítása (aggregáció), amely csökkenti az internetes routing táblák méretét, mivel kevesebb bejegyzést kell fenntartani.
- Rugalmas hálózatépítés: A CIDR lehetővé teszi, hogy a nagy hálózatokat kisebb alhálózatokra osszák fel, és fordítva, kisebb hálózatokat aggregáljanak nagyobb hálózatokba.
CIDR és Subnet Mask kapcsolata:
A CIDR jelölés egy alternatív módja a subnet maszk kifejezésének. A subnet maszk a hagyományos osztályos rendszerben szigorú szabályok szerint működött (például 255.255.255.0 = /24), míg a CIDR lehetővé teszi a hálózatok rugalmasabb kezelését, függetlenül a régi osztályok (A, B, C) korlátaitól.
Példa átváltásra:
- 255.255.255.0 → /24
- 255.255.0.0 → /16
- 255.0.0.0 → /8
Összefoglalva, a CIDR az IP-címek rugalmasabb és hatékonyabb kezelésének módszere, amely segít csökkenteni a routing táblák méretét, és megakadályozza az IP-címek pazarlását, ami különösen fontos az IPv4 világában.