Franco Modigliani

Franco Modigliani (tsz. Franco Modiglianis)

1. (informatika) Franco Modigliani (1918. június 18. – 2003. szeptember 25.) olasz származású amerikai közgazdász, a modern makrogazdasági elmélet és a vállalati pénzügyek egyik legnagyobb hatású gondolkodója. 1985-ben elnyerte a Sveriges Riksbank közgazdasági Nobel-emlékdíjat „a háztartások megtakarítási viselkedésének és a pénzügyi piacok működésének elemzéséért”.

Nevéhez fűződik a Modigliani–Miller-tétel (MM-tétel), amely alapjaiban változtatta meg a vállalati tőkeszerkezet-gondolkodást, valamint a fogyasztás élettartam-modellje (life-cycle hypothesis), amely hosszú időre meghatározta a háztartások viselkedésének közgazdasági modellezését.

Franco Modigliani 1918-ban született Rómában, zsidó polgári családban. A fasizmus térnyerése, majd a zsidótörvények miatt 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol letelepedett és később amerikai állampolgárságot szerzett.

Először a New School for Social Research-ben tanult (ami számos európai értelmiségi otthona lett a második világháború alatt), majd doktorált. Tehetségére hamar felfigyeltek, és közgazdászként hamar bekerült az amerikai akadémiai elitbe.

Dolgozott és tanított:

• a University of Chicago-n (a „Chicago-i iskola” bölcsője),
• a Carnegie Mellon University-n,
• majd hosszú éveken át az MIT (Massachusetts Institute of Technology) professzora lett, amely központi szerepet játszott az amerikai közgazdasági oktatásban.

Franco Modigliani és Merton Miller közös, 1958-ban publikált cikkükben azt állították, hogy:

Egy vállalat piaci értéke független attól, hogy saját tőkéből vagy hitelből finanszírozza tevékenységét – amennyiben bizonyos ideális feltételek teljesülnek (pl. nincsenek adók, tranzakciós költségek, tökéletes piac).

Ez volt az úgynevezett tőkeszerkezet-semlegességi tétel.

A korábbi pénzügyi elméletek úgy tartották, hogy a vállalatvezetés képes az értéket befolyásolni azzal, hogyan „keverik” a hiteleket és a részvénytőkét. Modigliani és Miller bebizonyították, hogy ha a piacok tökéletesek, a finanszírozás módja nem számít – csak a vállalat tényleges pénztermelő képessége számít.

Ez a tétel alapjaiban változtatta meg a vállalati pénzügyi gondolkodást, és megalapozta:

• a vállalati pénzügyek matematikai modellezését,
• a tőkeszerkezet-elemzés modern módszertanát,
• a fúziók és tőkeáttételes ügyletek (LBO) közgazdasági értelmezését.

A klasszikus közgazdaságtan szerint a fogyasztók jövedelmük arányában fogyasztanak. Modigliani ezzel szemben kidolgozott egy dinamikus modellt, amelyben az emberek teljes életük során próbálják kiegyenlíteni fogyasztásukat.

• Fiatalon keveset keresnek, de hitelt vesznek fel.
• Középkorúként többet keresnek, megtakarítanak.
• Időskorban a megtakarításaikból élnek.

Ez a life-cycle hypothesis a makrogazdasági modellek egyik alapja lett, és jelentős hatása volt:

• a nyugdíjrendszerek modellezésére,
• a megtakarítási politikák kialakítására,
• a fogyasztói viselkedés hosszú távú előrejelzésére.

Modigliani a keynesiánus iskola elkötelezett híve volt, de hozzájárult a keynesi modellek matematikai precizírozásához is. Nevéhez fűződik a:

• Neoklasszikus-szintézis: Keynes és a klasszikus elmélet kombinációja,
• IS-LM modell továbbfejlesztése: pénzpiac és reálgazdaság egyensúlya,
• rövid és hosszú távú makromodellek kidolgozása.

Modigliani az egyik első volt, aki támogatta a formális makromodellek használatát gazdaságpolitikai döntésekhez, például a költségvetési élénkítés és a monetáris politika elemzéséhez.

Modigliani kritizálta az 1970-es évek monetarista irányzatát, és helyette egy másik modellt javasolt: a NAIRU (Non-Accelerating Inflation Rate of Unemployment) elméletet.

Eszerint van egy munkanélküliségi ráta, amely mellett az infláció nem gyorsul, de nem is csökken – ez a stabil inflációhoz tartozó „természetes” munkanélküliségi szint.

Ez az elmélet a modern inflációs célkövető monetáris politikák egyik sarokköve lett.

Franco Modigliani aktívan részt vett gazdaságpolitikai vitákban. Szigorúan keynesiánus nézeteket vallott:

• Támogatta a fiskális expanziót recesszió idején.
• Ellenezte a megszorító politikákat stagnáló gazdaságban.
• Kiemelte a társadalombiztosítás, állami oktatás és munkahely-teremtés szerepét.

Számos alkalommal tanácsadóként működött közre az amerikai kormányzat, a Világbank, az OECD és más nemzetközi szervezetek számára.

• Nobel-emlékdíj közgazdaságtanban (1985)
• John Bates Clark Medal (1963)
• Az American Economic Association elnöke
• A National Academy of Sciences, American Academy of Arts and Sciences tagja
• Számos díszdoktori cím világszerte

• “The Role of Intergenerational Transfers and Life Cycle Saving in the Accumulation of Wealth”
• “Corporate Income Taxes and the Cost of Capital”
• “Monetary Policy and Unemployment”
• Társszerzője volt több klasszikus tankönyvnek és tudományos cikknek, amelyek ma is hivatkozási alapnak számítanak.

Franco Modigliani szenvedélyes tanár volt, aki egyszerre volt matematikailag igényes, de közérthető. Diákjai közül sokan lettek világhírű közgazdászok. Személyisége közvetlen, nyitott, humanista gondolkodású volt. Erősen hitte, hogy a közgazdaságtan célja nem a piac imádata, hanem az emberi jólét szolgálata.

Modigliani két teljes tudományterületet alapozott meg vagy újított meg:

1. A vállalati pénzügyek elméleti megalapozását – a Millerrel közös MM-tétellel.
2. A fogyasztói viselkedés dinamikus megértését – az élettartam-modell révén.

Ezek a modellek a mai napig élnek:

• A pénzügyi vezetők MM-tételre hivatkozva mérlegelik a finanszírozás formáit.
• A nyugdíjpolitikusok és fogyasztási modellezők a life-cycle elméletből indulnak ki.

Franco Modigliani 2003. szeptember 25-én hunyt el, 85 éves korában. Halálakor az egész közgazdasági világ tisztelettel emlékezett meg róla, mint egy olyan gondolkodóról, aki elméletben és gyakorlatban is formálta a 20. századi közgazdaságtant.

Franco Modigliani a közgazdaságtan egyik legszélesebb látókörű és legemberibb tudósa volt. Ő nemcsak számolt, hanem gondolkodott – és mindig a társadalmi hasznosságot tartotta szem előtt. Elméletei ma is élnek a tankönyvekben, szoftverekben, kormányzati döntésekben – de még inkább azokban a gondolkodási keretekben, amelyeket ránk hagyott.

• Franco Modigliani - Szótár.net (en-hu)
• Franco Modigliani - Sztaki (en-hu)
• Franco Modigliani - Merriam–Webster
• Franco Modigliani - Cambridge
• Franco Modigliani - WordNet
• Franco Modigliani - Яндекс (en-ru)
• Franco Modigliani - Google (en-hu)
• Franco Modigliani - Wikidata
• Franco Modigliani - Wikipédia (angol)