IPv4

Üdvözlöm, Ön a IPv4 szó jelentését keresi. A DICTIOUS-ban nem csak a IPv4 szó összes szótári jelentését megtalálod, hanem megismerheted az etimológiáját, a jellemzőit és azt is, hogyan kell a IPv4 szót egyes és többes számban mondani. Minden, amit a IPv4 szóról tudni kell, itt található. A IPv4 szó meghatározása segít abban, hogy pontosabban és helyesebben fogalmazz, amikor beszélsz vagy írsz. AIPv4 és más szavak definíciójának ismerete gazdagítja a szókincsedet, és több és jobb nyelvi forráshoz juttat.

Főnév

IPv4 (tsz. IPv4s)

  1. (informatika) Az IPv4 (Internet Protocol version 4) az internetes címzés legelterjedtebb verziója, amely az 1980-as évek eleje óta működik. Az IPv4 felelős a hálózatok közötti adatcsomagok címzéséért és útvonalának meghatározásáért az interneten és más hálózatokon.

IPv4 főbb jellemzői:

  1. 32 bites cím: Az IPv4 címek 32 bit hosszúak, ami összesen körülbelül 4,3 milliárd (2³²) egyedi IP-címet jelent. Az IP-címeket négy oktettre (8 bites csoportokra) bontjuk, amelyeket pontok választanak el egymástól, például:

    192.168.0.1
  2. IP-cím felépítése: Minden IPv4 cím két részre oszlik:

    • Hálózati rész (Network part): Meghatározza a hálózatot, amelyhez az adott eszköz tartozik.
    • Host rész: Az adott hálózaton belüli egyedi eszközt (hostot) azonosítja.

    A subnet mask vagy a CIDR jelölés segítségével dönthető el, hogy egy IP-cím melyik része tartozik a hálózathoz, és melyik a hosthoz.

  3. Példa IPv4 címre:

    192.168.1.15

    Ebben a példában a “192.168.1” a hálózati rész, a “15” pedig a hálózaton belüli egyedi eszközt azonosítja.

  4. Osztályalapú címzés (régi módszer): Az IPv4 címeket eredetileg három fő osztályra bontották fel (A, B, C), az alapján, hogy hány bitet használnak a hálózati és a host részre. Ezek az osztályok a következők voltak:

    • A osztály: Nagy hálózatok számára, az első bit mindig 0. (pl. 1.0.0.0 - 126.0.0.0)
    • B osztály: Közepes méretű hálózatok számára, az első két bit 10. (pl. 128.0.0.0 - 191.255.0.0)
    • C osztály: Kis hálózatok számára, az első három bit 110. (pl. 192.0.0.0 - 223.255.255.0)

    Ezek az osztályok a címek kiosztását és használatát szigorúan meghatározták, de a CIDR (Classless Inter-Domain Routing) bevezetésével ezek az osztályok lényegében elavulttá váltak, és rugalmasabb címkiosztás vált lehetővé.

  5. NAT (Network Address Translation): Az IPv4 címek korlátozott száma miatt széles körben használnak NAT technikát, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen nyilvános IP-címen keresztül több privát hálózati eszköz csatlakozzon az internethez. Így több eszköz osztozik egyetlen publikus IPv4 címen, ami csökkenti a címek iránti igényt.

  6. Privát IP-cím tartományok: Bizonyos IP-címeket nem az interneten használunk, hanem helyi hálózatokban (LAN), például:

    • 10.0.0.0 – 10.255.255.255
    • 172.16.0.0 – 172.31.255.255
    • 192.168.0.0 – 192.168.255.255
  7. Limitációk: Az IPv4 legnagyobb korlátja az, hogy a rendelkezésre álló 4,3 milliárd IP-cím mára szinte teljesen kimerült. Ezt részben a NAT és más címgazdálkodási technikák enyhítették, de végső megoldásként bevezették az IPv6-ot, amely sokkal nagyobb címkészletet kínál.

Az IPv4 és az IPv6 közötti különbség:

  • Cím méret: IPv4 32 bites, IPv6 128 bites címeket használ, ami sokkal több címet tesz lehetővé.
  • Cím formátuma: Az IPv4 címek decimális formátumban, négy ponttal elválasztva jelennek meg (pl. 192.168.1.1), míg az IPv6 címek hexadecimálisak és kettőspontok választják el a csoportokat (pl. 2001:0db8::85a3).
  • Támogatás: Az IPv6 natív támogatást nyújt a modern technológiák számára, mint például a mobil hálózatok vagy a jövőbeni IoT eszközök.

Összefoglalva, az IPv4 továbbra is az egyik legszélesebb körben használt címzési rendszer, bár az IPv6 bevezetése és elterjedése egyre inkább szükségessé válik az internet növekedésével és az IPv4 címek kimerülésével.

  • IPv4 - Szótár.net (en-hu)
  • IPv4 - Sztaki (en-hu)
  • IPv4 - Merriam–Webster
  • IPv4 - Cambridge
  • IPv4 - WordNet
  • IPv4 - Яндекс (en-ru)
  • IPv4 - Google (en-hu)
  • IPv4 - Wikidata
  • IPv4 - Wikipédia (angol)