JAXA

JAXA (tsz. JAXAs)

1. (informatika) A JAXA (Japan Aerospace Exploration Agency, japánul: 宇宙航空研究開発機構, Ucsú Kókú Kenkjú Kaicucsu Kikó) Japán nemzeti űrügynöksége, amelynek feladata az ország polgári űrprogramjának irányítása, a tudományos űrkutatás, űreszközök fejlesztése, rakétatechnika, műholdas megfigyelés és a nemzetközi űregyüttműködés. A JAXA az egyik legismertebb és legfejlettebb űrügynökség a világon, tagja az ISS-programnak (Nemzetközi Űrállomás) és önálló küldetéseket is végrehajtott, például a Holdra, Marsra és aszteroidákra.

A JAXA viszonylag fiatal intézmény, hiszen 2003. október 1-jén jött létre három korábbi japán űrkutatási szervezet egyesítésével:

1. ISAS (Institute of Space and Astronautical Science): tudományos célú űrkutatással foglalkozott, különösen a Naprendszer kutatásával.
2. NAL (National Aerospace Laboratory of Japan): repüléstechnikai kutatóintézet volt.
3. NASDA (National Space Development Agency of Japan): felelt az alkalmazott űrprogramokért, műholdakért, emberes űrrepülésekért.

Az egyesítés célja az volt, hogy egységesítse Japán űrtevékenységeit és hatékonyabban képviselje az országot a nemzetközi űrtudomány élvonalában.

A JAXA központja Tokióban, Csófuban található, de több kutató- és indítóállomással rendelkezik országszerte:

• Tanegashima Űrközpont – Japán fő rakétaindító bázisa (H-IIA és H3 rakéták).
• Uchinoura Űrközpont – kisebb tudományos rakéták és szondák indítására.
• Tsukuba Űrközpont – fő kutatási és irányítóközpont, ahol például a Kibo modul működtetését végzik.
• Noshiro és Kakuda tesztlétesítmények – hajtómű- és rakétatechnológia tesztelése.

A JAXA több generáción át fejlesztett saját hordozórakétákat:

• H-IIA: megbízható közepes-teljesítményű rakéta, főként műholdak Föld körüli pályára állítására.
• H-IIB: nagyobb kapacitású, főként a HTV (Kounotori) teherűrhajó szállítására szolgált.
• H3: a legújabb generációs rakéta, célja a költséghatékonyság növelése és a kereskedelmi űrpiacon való versenyképesség.

Ezen felül a JAXA fejlesztett:

• Epsilon: kis rakéta, tudományos műholdak pályára állítására.
• Kounotori (HTV): teherűrhajó a Nemzetközi Űrállomás (ISS) ellátására.

Japán még nem indított önállóan embert az űrbe, de részt vesz az ISS-programban. Legismertebb űrhajósai:

• Mohri Mamoru – az első japán űrhajós (NASA Space Shuttle, 1992).
• Koichi Wakata – ISS-parancsnok is volt, több hosszú küldetésben vett részt.
• Soichi Noguchi – részt vett az amerikai Space Shuttle, az orosz Szojuz és a SpaceX Crew Dragon programban is.

A JAXA Kibo modulja az ISS japán kutatómodulja, amelyet 2008-ban állítottak pályára. Ez a legnagyobb modul az állomáson, és Japán egyik legnagyobb hozzájárulása a nemzetközi űrkutatáshoz.

A JAXA különösen híres az aszteroidakutató küldetéseiről:

• Hayabusa (2003–2010): az első űrszonda, amely sikeresen mintát hozott vissza egy aszteroidáról (Itokawa).
• Hayabusa2 (2014–2020): a Ryugu aszteroidáról hozott vissza mintát – nagy tudományos siker.

További fontos küldetések:

• Akatsuki (PLANET-C): 2010-ben indították a Vénusz légkörének vizsgálatára. Bár az első keringési manőver sikertelen volt, 2015-ben sikerült pályára állnia.
• SLIM (Smart Lander for Investigating Moon): 2023-ban indított japán holdszonda, célja precíziós holdraszállás.
• Martian Moons eXploration (MMX): tervezett küldetés a Mars holdjainak (Phobos, Deimos) vizsgálatára és mintahozatalra, várhatóan 2026 körül.

A JAXA kulcsszerepet játszik a környezeti megfigyelésben és katasztrófa-megelőzésben:

• ALOS (Daichi): nagy felbontású földmegfigyelő műhold, fontos geológiai és katasztrófavédelmi célokra.
• GOSAT (Ibuki): az üvegházhatású gázok globális mérésére szolgál.
• Himawari sorozat: Japán meteorológiai műholdjai.
• QZSS (MICHIBIKI): Japán saját GNSS rendszere, a GPS kiegészítésére szolgál.

A JAXA ezekkel a rendszerekkel jelentős adatokat szolgáltat a klímaváltozás, természeti katasztrófák, mezőgazdaság és városi fejlődés monitorozásához.

A JAXA aktív tagja számos nemzetközi űrprogramnak:

• ISS: részt vesz a működtetésben, karbantartásban és kutatásban.
• Együttműködés az ESA-val, NASA-val, Roszkozmosz-szal és újabban SpaceX-szel.
• Részt vesz a Lunar Gateway programban, az amerikai Artemis holdprogram egyik modulját is fejlesztik.
• Ázsiai partnerségek: együttműködés Vietnammal, Indiával, Dél-Koreával stb.

A JAXA fontosnak tartja a STEM-oktatás (tudomány, technológia, mérnöki tudományok, matematika) támogatását, diákversenyeket, nyílt napokat, ismeretterjesztő kampányokat szervez. Külön figyelmet fordít a fiatal generáció megszólítására, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítására az űrkutatásban.

A jövő céljai között szerepel:

• az emberes holdraszállásban való részvétel (Artemis),
• mintavételezés a Mars-holdakról (MMX),
• újabb Föld-megfigyelő rendszerek,
• űridőjárás és naptevékenység vizsgálata (pl. Solar-C).

A JAXA egy technológiailag fejlett, jól szervezett és megbízható űrügynökség, amely egyedülálló módon ötvözi a tudományos precizitást, a nemzetközi együttműködést és az innovatív megoldásokat. Bár nem rendelkezik olyan látványos költségvetéssel, mint a NASA vagy az ESA, küldetései nagy hatással vannak a globális űrtudományra. Az aszteroida-mintavételek, a Vénusz-kutatás, a Föld-megfigyelő műholdak és a nemzetközi űrállomásban való aktív részvétel mind hozzájárulnak Japán kivételes helyéhez a világ űrkutatásában.

A JAXA példát mutat arra, hogyan lehet tudományos szorgalommal, szerénységgel, de nagy hatékonysággal jelen lenni az emberiség űrmisszióiban – nemcsak követőként, hanem újítóként is.

• JAXA - Szótár.net (en-hu)
• JAXA - Sztaki (en-hu)
• JAXA - Merriam–Webster
• JAXA - Cambridge
• JAXA - WordNet
• JAXA - Яндекс (en-ru)
• JAXA - Google (en-hu)
• JAXA - Wikidata
• JAXA - Wikipédia (angol)