Karpov (tsz. Karpovs)
Karpov egy kis ipari városban, Zlatoustban született, az akkori Szovjetunió területén. Gyerekkorában kezdett sakkozni, és már fiatalon kiemelkedett tehetségével. 12 éves korában felvették a Szovjetunió egyik legnagyobb sakkszaktekintélyének, Mihail Botvinniknek a sakksulijába. Bár Botvinnik kezdetben kételkedett Karpov képességeiben, a fiatal játékos gyorsan bizonyította tehetségét.
1969-ben, mindössze 18 évesen megszerezte a nemzetközi nagymesteri címet, ami egyértelmű jele volt, hogy egy új sakkcsillag van születőben.
1975-ben Karpov vált a sakkvilágbajnokká, miután Bobby Fischer, az előző világbajnok visszalépett a címvédő mérkőzéstől a Nemzetközi Sakkszövetséggel (FIDE) folytatott viták miatt. Bár Karpov nem játszott döntőt a címért, hamarosan bizonyította, hogy méltó világbajnok. Az elkövetkező években számos tornát nyert, és rendkívüli versenyzői stabilitásával tűnt ki.
Karpov játéka az egyik leginkább stratégiai jellegű a sakk történetében. Jellemző rá a: - Pozíciós játék: Karpov kiváló érzékkel építette fel állásait, kis előnyöket halmozott fel, és fokozatosan győzte le ellenfeleit. - Végjáték-mester: A sakk végjátékainak egyik legnagyobb mestereként tartják számon. - Precízió: Játéka ritkán tartalmazott taktikai hibákat, és kiváló védőjátékos volt.
Karpov és Garri Kaszparov rivalizálása a sakk történetének egyik legemlékezetesebb és legintenzívebb fejezete. Első világbajnoki mérkőzésük 1984-ben kezdődött, de a FIDE közbelépése miatt megszakadt, miután 48 játszmát játszottak, és a mérkőzés még mindig nem ért véget döntéssel.
1985-ben Kaszparov legyőzte Karpovot, és világbajnok lett. Az ezt követő években több alkalommal újra összecsaptak a világbajnoki címért, Karpov azonban már nem tudta visszaszerezni a trónt. Rivalizálásuk során öt világbajnoki döntőt játszottak, amelyek közül három Kaszparov győzelmével, kettő pedig Karpov címének megvédésével zárult.
1993-ban, Kaszparov kilépésével a FIDE-ből, Karpov ismét világbajnokká vált, bár ezt a címet már sokan vitatták, mivel a klasszikus világbajnokság és a FIDE-bajnokság különvált. 1999-ben Karpov visszalépett a FIDE-bajnoki címekért folyó küzdelemtől, ezzel gyakorlatilag lezárva világbajnoki karrierjét.
Karpov aktív szerepet vállalt politikai és társadalmi kérdésekben. Az orosz Duma tagja volt, és számos jótékonysági programban vett részt. Karpov neve szintén összekapcsolódott az oktatással és a sakk népszerűsítésével világszerte. Sakkiskolákat és alapítványokat hozott létre, hogy támogassa a fiatal sakkozókat.
Üzletemberként is tevékeny volt, többek között a sakkal kapcsolatos termékek gyártásában és promóciójában.
Karpov magánéletét jellemzően távol tartotta a nyilvánosságtól. Két gyermek édesapja, és szenvedélye a könyvek és bélyegek gyűjtése. Emellett híres volt arról, hogy mindig méltósággal viselte vereségeit és sikereit, és rendkívüli sportszerűségéről volt ismert.
Anatolij Karpov a sakk történetének egyik legnagyobb alakja. Precíz játéka és stratégiai mestersége máig tananyagként szolgál a sakkoktatásban. Bár a Kaszparov elleni vereségei miatt gyakran áll az összehasonlítások középpontjában, Karpov öröksége önállóan is megállja a helyét.
Játékstílusa és sikerei inspirációként szolgálnak a sakkozók generációi számára, és neve örökre összefonódik a sakk történetével. Karpov méltósággal és alázattal viselt karrierje mind a sakk világában, mind azon túl tiszteletet érdemel.