MIDI

MIDI (tsz. MIDIs)

1. (informatika) A MIDI (Musical Instrument Digital Interface) egy szabványos protokoll, amely lehetővé teszi különböző elektronikus zenei eszközök, hangszerek és számítógépes szoftverek közötti kommunikációt. A MIDI lehetővé teszi a hangjegyek, vezérlőparancsok és egyéb zenei információk továbbítását az eszközök között. Ez azt jelenti, hogy egy eszköz (pl. egy billentyűzet) vezérelhet egy másik eszközt (pl. egy szintetizátort) anélkül, hogy magát a hangot továbbítaná – a MIDI adatokat küld, amelyek alapján a másik eszköz megszólaltatja a megfelelő hangokat.

A MIDI nem maga a hang vagy audió információ, hanem adatokat közvetít arról, hogy milyen hangot kell lejátszani. Ezek az adatok tartalmazhatják például:

• Melyik hangjegy szólal meg (például egy C hang),
• Milyen hangerővel (velocity),
• Milyen hosszan tartson a hang (note duration),
• Milyen effekteket alkalmazzanak (például vibrato vagy pitch bend).

A MIDI-adatok olyan parancsokat küldenek, mint például: “játszd le a C3 hangot 80-as hangerővel, majd engedd el 2 másodperc múlva”. Ezeket a parancsokat a MIDI-kompatibilis eszköz értelmezi és végrehajtja, például megszólaltat egy hangszert, módosít egy szintetizált hangot, vagy beállít egy effektet.

A MIDI két fő típusa:

1. Note-on/note-off üzenetek: Ezek az üzenetek mondják meg, hogy mikor kell egy hangot megszólaltatni és mikor kell elengedni. A note-on üzenet például azt mondja meg, hogy egy adott hangot (például a C4) milyen hangerővel kell lejátszani, míg a note-off üzenet jelzi, hogy a hangot meg kell állítani.
2. Kontroll üzenetek (CC – Control Change): Ezek az üzenetek más zenei paraméterek vezérlésére szolgálnak, például a hangerő, a moduláció, a panoráma, vagy effektek, mint a vibrato és a reverb. Ilyen például a pitch bend (hangmagasság-hajlítás) is, amely lehetővé teszi, hogy a hangmagasságot fokozatosan változtassuk.

A MIDI kezdetben hardveres kapcsolatokon keresztül működött, például MIDI-kábelekkel, amelyek 5 pólusú DIN csatlakozókkal voltak felszerelve. A MIDI interfész három fő porttal rendelkezik:

1. MIDI In: Fogadja a MIDI-jeleket egy másik eszköztől.
2. MIDI Out: Küldi a MIDI-jeleket egy másik eszköz felé.
3. MIDI Thru: Továbbítja a MIDI-jeleket az eszközön keresztül egy harmadik eszköznek, hogy több eszköz egyidejűleg vezérelhető legyen.

A MIDI kapcsolatokat láncszerűen is létrehozhatják, ahol több eszköz van sorban összekötve. A modern időkben azonban a legtöbb MIDI eszköz USB-n keresztül kommunikál, ami kényelmesebb, gyorsabb és könnyebben kezelhető.

A MIDI integrálható digitális audió munkaállomásokba (DAW-okba), mint például a Pro Tools, Ableton Live, Logic Pro vagy FL Studio. Ezekben a programokban a MIDI-eszközök segítségével zenét rögzíthetünk és szerkeszthetünk. A MIDI szoftverek sokféle felhasználási lehetőséget biztosítanak, többek között:

• Virtuális hangszerek: MIDI jelekkel vezérelhetünk virtuális szintetizátorokat és hangszereket, amelyek a számítógépen futnak. Így egy billentyűzeten játszva például egy teljes zenekari hangszerelést szólaltathatunk meg anélkül, hogy valódi hangszereket használnánk.
• Szerkesztés és automatizáció: A DAW szoftverek lehetővé teszik a rögzített MIDI adatok szerkesztését, például a hangok hosszának, dinamikájának és tempójának beállítását. Az automatizáció funkcióval a MIDI vezérlőjelek folyamatosan változtathatók, például a hangerő fokozatosan növelhető vagy csökkenthető.

A MIDI szabvány többféle adatcsomagot kezel, amelyek különböző zenei funkciókat irányítanak. Ezek közé tartoznak az olyan egyszerű adatok, mint a hangjegy kezdete és vége, vagy a komplexebb parancsok, mint a kontrollerek és programváltók (például egy szintetizátor hangszínének cseréje).

A MIDI fájlformátumok (.mid fájlok) képesek elmenteni ezeket az adatokat, így könnyen hordozhatók és megnyithatók különböző eszközökön vagy szoftverekben. A MIDI fájlokat gyakran használják zenei produkciók alapanyagaként, mivel ezek sokkal kisebb fájlméretűek, mint a hangfájlok, és tartalmazzák a szükséges zenei információkat, de nem magát a hangot.

A MIDI rendkívül sokoldalú, és számos zenei műfajban alkalmazzák:

• Elektronikus zene: Az elektronikus zenei producerek gyakran MIDI-t használnak szintetizátorok, dobgépek és effektek vezérlésére. A MIDI segítségével könnyen programozhatók a komplex ritmusok, dallamok és harmóniák.
• Film- és játékzene: A film- és játékzeneszerzők szintén gyakran használják a MIDI-t, hogy nagyobb zenekari hangszereket, kórusokat és effekteket programozzanak anélkül, hogy valódi zenekart kellene felbérelniük.
• Élő előadások: Az élő zenei előadások során a zenészek MIDI vezérléssel szinkronizálhatják a különböző elektronikus eszközöket, például dobgépeket, szintetizátorokat és világítástechnikai rendszereket.

1. Kis fájlméret: A MIDI fájlok nagyon kis méretűek, mivel csak a hanginformációkat tárolják, nem pedig a tényleges hangokat. Ezáltal könnyen oszthatók meg és dolgozhatók fel.
2. Sokoldalúság: A MIDI adatok könnyen szerkeszthetők és átalakíthatók. Egy MIDI fájl bármely hangszerhez vagy eszközhöz hozzárendelhető, így a zenész vagy producer szabadon változtathatja a hangszíneket és az effekteket.
3. Rugalmasság: A MIDI lehetővé teszi, hogy a zenei produkcióban egyszerűen vezéreljenek több eszközt egyidejűleg. Ez rendkívül hasznos, ha komplex előadásokat vagy felvételeket készítenek.

1. Hangminőség függősége: A MIDI fájlok nem tartalmaznak hangokat, csak adatokat. A végső hangminőség az eszköztől vagy szoftvertől függ, amely a MIDI adatokat értelmezi és megszólaltatja.
2. Személytelenebb hangzás: Mivel a MIDI egy programozott formátum, sokszor kevésbé természetes a hangzás, különösen akkor, ha nem gondosan dolgozzák fel az adatokat. Emberi érzelmeket és dinamizmust nehezebb MIDI-vel teljesen átadni, mint élő játék során.

• MIDI - Szótár.net (en-hu)
• MIDI - Sztaki (en-hu)
• MIDI - Merriam–Webster
• MIDI - Cambridge
• MIDI - WordNet
• MIDI - Яндекс (en-ru)
• MIDI - Google (en-hu)
• MIDI - Wikidata
• MIDI - Wikipédia (angol)