Point-to-Point Protocol

Üdvözlöm, Ön a Point-to-Point Protocol szó jelentését keresi. A DICTIOUS-ban nem csak a Point-to-Point Protocol szó összes szótári jelentését megtalálod, hanem megismerheted az etimológiáját, a jellemzőit és azt is, hogyan kell a Point-to-Point Protocol szót egyes és többes számban mondani. Minden, amit a Point-to-Point Protocol szóról tudni kell, itt található. A Point-to-Point Protocol szó meghatározása segít abban, hogy pontosabban és helyesebben fogalmazz, amikor beszélsz vagy írsz. APoint-to-Point Protocol és más szavak definíciójának ismerete gazdagítja a szókincsedet, és több és jobb nyelvi forráshoz juttat.

Főnév

Point-to-Point Protocol (tsz. Point-to-Point Protocols)

  1. (informatika) A Point-to-Point Protocol (rövidítve PPP) egy szabványos kommunikációs protokoll, amelyet két hálózati eszköz közötti közvetlen adatkapcsolat biztosítására fejlesztettek ki. A PPP-t elsősorban széles körben alkalmazzák dial-up (telefonvonalas) internetkapcsolatokban, valamint két hálózati eszköz közötti kapcsolat létrehozására, például soros kapcsolatoknál vagy távkapcsolati vonalaknál.

Főbb jellemzői:

  1. Adatkapcsolat létrehozása: A PPP lehetővé teszi két pont közötti adatkapcsolat létrehozását, amelyet gyakran alkalmaznak távoli hozzáférési hálózatokban, például internetkapcsolatoknál (modemek vagy DSL vonalak esetében).
  2. Többféle hálózati protokoll támogatása: A PPP képes támogatni több hálózati protokollt (pl. IP, IPX), így rugalmassá teszi különböző hálózati környezetekben.
  3. Hitelesítés: A PPP beépített hitelesítési mechanizmusokat kínál a felhasználók azonosítására, beleértve a PAP (Password Authentication Protocol) és CHAP (Challenge-Handshake Authentication Protocol) protokollokat. Ezek segítenek biztosítani, hogy csak jogosult felhasználók férjenek hozzá a hálózathoz.
  4. Adatcsomagok keretezése: A PPP meghatározza, hogyan lehet a hálózati adatokat csomagokká alakítani, és ezekből újrakonstruálni a megfelelő adatokat a címzett oldalon. Ez biztosítja a helyes adatátvitelt a két végpont között.
  5. Hibakezelés: A PPP hibadetektáló mechanizmusokat használ, hogy biztosítsa az adatkapcsolat megbízhatóságát. Ellenőrzi az adatcsomagok épségét, és újraküldi azokat, ha hibát talál.
  6. Soros és szinkron kapcsolatok: A PPP-t úgy tervezték, hogy mind soros (pl. RS-232) mind szinkron kapcsolatokon működjön. Gyakran használják telefonvonalakon vagy távközlési kapcsolat esetén, például routerek közötti összeköttetéseknél.

PPP működési folyamata:

A PPP három fő fázisban működik:

  1. Kapcsolatfelépítés (Link Establishment): Amikor egy két eszköz közötti kapcsolatot kell létrehozni, a PPP egy sor üzenetváltás segítségével (LCP – Link Control Protocol) állítja be a kapcsolat jellemzőit, mint például a csomagok méretét, a hibakezelési mechanizmusokat és a hitelesítési módot.
  2. Hitelesítés: A kapcsolat felépítése után a hitelesítés léphet életbe, amely során a PPP ellenőrzi a felhasználó azonosítását. A felhasználó hitelesítésére a PAP vagy CHAP protokollt használják. Ez különösen fontos távoli hozzáférési rendszerek esetén, például amikor egy felhasználó telefonos kapcsolaton keresztül csatlakozik az internethez.
  3. Hálózati protokoll beállítása (Network Layer Protocol Configuration): Miután a kapcsolat létrejött, a PPP engedélyezi a különböző hálózati protokollok (például IP, IPv6) használatát a kapcsolat keretében. Ez a fázis biztosítja, hogy a két eszköz megfelelően kommunikáljon a hálózati réteg szintjén.
  4. Adatátvitel: A kapcsolat létrehozása és a hitelesítés után a PPP felelős az adatcsomagok küldéséért és fogadásáért a két végpont között. Az adatokat keretezve küldi, hogy azokat a címzett helyesen tudja fogadni.
  5. Kapcsolatbontás (Link Termination): Ha a kapcsolatot le kell zárni, például a felhasználó bontja a kapcsolatot vagy hálózati hiba történik, a PPP megfelelően bezárja a kapcsolatot az eszközök között.

PPP alkotóelemei:

  • LCP (Link Control Protocol): Az LCP felelős a PPP kapcsolat felépítéséért, karbantartásáért és megszüntetéséért. Az LCP beállítja a kapcsolatot és gondoskodik a kapcsolat minőségéről, például hibák észlelésével.
  • NCP (Network Control Protocol): Az NCP különféle hálózati protokollok konfigurálására szolgál, például IP, IPX és más protokollok beállítására és karbantartására a PPP kapcsolat alatt.

PPP felhasználási területei:

  1. Dial-up internetkapcsolatok: A 1990-es évek és a 2000-es évek elején a PPP volt az alapvető protokoll a modemes internetkapcsolatok létrehozásához. A felhasználók telefonvonalon keresztül kapcsolódtak az internethez, és a PPP biztosította a hitelesítést és az adatkapcsolatot.
  2. DSL kapcsolatok: Bár a modemes kapcsolatok népszerűsége csökkent, a PPP-t továbbra is használják PPPoE (PPP over Ethernet) formában DSL (Digital Subscriber Line) internetkapcsolatok esetében. Ebben az esetben a PPP protokoll az Etherneten keresztül működik, lehetővé téve a hitelesítést és a hálózati adatkapcsolatot.
  3. Routerek közötti kapcsolatok: A PPP-t gyakran használják két router közötti kapcsolat létrehozására, például soros vonalakon keresztül, ahol az adatkapcsolat és hitelesítés kulcsfontosságú.

PPP előnyei:

  1. Protokollfüggetlenség: A PPP többféle hálózati protokoll támogatására képes, például IP, IPX és más régebbi hálózati protokollok.
  2. Hitelesítési támogatás: A beépített hitelesítési mechanizmusok (PAP, CHAP) biztosítják, hogy csak jogosult felhasználók férhessenek hozzá a hálózathoz.
  3. Hibadetektálás és javítás: A PPP rendelkezik olyan mechanizmusokkal, amelyek segítségével felismeri és kezeli az adatátviteli hibákat, biztosítva a megbízható kapcsolatot.
  4. Általános használhatóság: A PPP használható különböző típusú vonalakon és médiumokon, beleértve a telefonvonalakat, szinkron soros vonalakat és Ethernet kapcsolatokat.

PPP hátrányai:

  1. Sebesség: Mivel a PPP-t eredetileg lassabb, soros kapcsolatú hálózatokhoz tervezték, nem alkalmas nagy sebességű hálózati kapcsolatok kezelésére.
  2. Elavultság: A mai modern szélessávú és nagy sebességű internetkapcsolatokban a PPP protokoll szerepe egyre inkább csökken, mivel modernebb, hatékonyabb protokollokat használnak.
  3. Korlátozott biztonság: A PPP alapértelmezett hitelesítési protokolljai, például a PAP, nem titkosítottak, így sérülékenyek lehetnek. A CHAP biztonságosabb, de az is támadható bizonyos esetekben.

PPP alternatívái:

  • PPPoE (PPP over Ethernet): A PPP Ethernet hálózaton keresztüli verziója, amelyet leggyakrabban DSL kapcsolatoknál használnak.
  • L2TP (Layer 2 Tunneling Protocol): Egy másik alagút-protokoll, amelyet gyakran használnak VPN-ek (Virtuális Magánhálózatok) esetében.
  • PPTP (Point-to-Point Tunneling Protocol): A PPP egyik kiterjesztése, amelyet gyakran használnak VPN-ekben.