Schrödinger

• IPA:

Schrödinger

1. (matematika, matematikus)

Erwin Schrödinger (1887–1961) osztrák fizikus volt, a kvantummechanika egyik úttörője, akit leginkább a híres Schrödinger-egyenlet kifejlesztéséről ismernek. Ez az egyenlet a kvantummechanika egyik alapvető eszköze, és meghatározza a részecskék hullámfüggvényének időbeli alakulását. Schrödinger emellett elhíresült a Schrödinger macskája paradoxonról, amely a kvantumfizika szuperpozíció elvének különleges és elgondolkodtató szemléltetése.

Főbb hozzájárulásai:

1. Schrödinger-egyenlet: Az 1926-ban kidolgozott Schrödinger-egyenlet a kvantummechanika egyik központi alapelve. Ez az egyenlet az időben leírja egy kvantumrendszer, például egy részecske állapotának (hullámfüggvényének) változását. Az egyenlet megadja a kvantumrendszerek energiaszintjeit, és segítségével kiszámítható a részecskék különböző valószínűségekkel történő helyzete és mozgása. Az időfüggő Schrödinger-egyenlet alakja a következő: $${\displaystyle i\hbar {\frac {\partial \psi }{\partial t}}={\hat {H}}\psi }$$ ahol ${\textstyle \psi }$ a rendszer hullámfüggvénye, ${\textstyle \hbar }$ a Planck-állandó osztva ${\textstyle 2\pi }$-vel, és ${\textstyle {\hat {H}}}$ az operátor, amely az energiát (hamiltonián) írja le. Az egyenlet lehetővé tette a kvantummechanikai rendszerek pontos leírását, mint például az elektronok mozgását az atomokban.
2. Schrödinger macskája: Az 1935-ben megfogalmazott híres Schrödinger macskája paradoxon egy gondolatkísérlet, amely a kvantummechanika szuperpozícióelvének furcsaságaira hívja fel a figyelmet. A kísérlet egy dobozba zárt macskát képzel el, amely egy kvantummechanikai esemény (például egy radioaktív atom bomlása) eredményeként egyaránt lehet élő és halott mindaddig, amíg meg nem figyelik a doboz tartalmát. A kvantumfizika szerint ugyanis a részecskék egyszerre több állapotban lehetnek, amíg meg nem mérik őket. Ez a gondolatkísérlet a kvantummechanika mérési problémáit és a megfigyelés szerepét vizsgálja.
3. Hullámmechanika: Schrödinger a hullámmechanika egyik fő kidolgozója volt, amely a kvantummechanikát hullámszerű tulajdonságokkal írja le. Ezzel egy új perspektívát adott a kvantummechanika értelmezéséhez, amely korábban inkább a részecskeszerű viselkedésre összpontosított.
4. Nobel-díj: 1933-ban Schrödinger megosztott Nobel-díjat kapott Paul Dirac-kal a kvantummechanika alapvető eredményeiért. Az elismerést a kvantumelmélet kidolgozásában végzett úttörő munkájukért ítélték oda. Schrödinger különösen az elektronok mozgásának relativisztikus és kvantummechanikai leírásával vált híressé.

Életpályája és karrierje: Erwin Schrödinger 1887. augusztus 12-én született Bécsben. Fizikai tanulmányait a Bécsi Egyetemen végezte, ahol korán érdeklődést mutatott a kvantumelmélet és az atomfizika iránt. Az első világháború után különböző európai egyetemeken dolgozott, köztük Zürichben és Berlinben is.

Schrödinger nemcsak a kvantummechanikában, hanem a biológiában is jelentős gondolkodó volt. 1944-ben megírta a "Mi az élet?" című könyvét, amely a biológiai rendszerek molekuláris alapjait vizsgálta, és hozzájárult a DNS szerkezetének későbbi felfedezéséhez.

Öröksége: Erwin Schrödinger a kvantummechanika egyik legfontosabb alakja, és az általa kifejlesztett egyenletek és elméletek ma is alapvető szerepet játszanak a modern fizikában. Az általa felvetett filozófiai kérdések, mint például a Schrödinger macskája paradoxon, továbbra is foglalkoztatják a fizikusokat és a filozófusokat egyaránt.

Munkássága forradalmasította a tudományos gondolkodást a kvantummechanika területén, és alapvetően hozzájárult az atomfizika, a részecskefizika és a modern technológia fejlődéséhez. Schrödinger 1961-ben hunyt el, de neve és öröksége tovább él a tudomány történetében és oktatásában.

• Schrödinger - Értelmező szótár (MEK)
• Schrödinger - Etimológiai szótár (UMIL)
• Schrödinger - Szótár.net (hu-hu)
• Schrödinger - DeepL (hu-de)
• Schrödinger - Яндекс (hu-ru)
• Schrödinger - Google (hu-en)
• Schrödinger - Helyesírási szótár (MTA)
• Schrödinger - Wikidata
• Schrödinger - Wikipédia (magyar)