szó jelentését keresi. A DICTIOUS-ban nem csak a
szó összes szótári jelentését megtalálod, hanem megismerheted az etimológiáját, a jellemzőit és azt is, hogyan kell a
szót egyes és többes számban mondani. Minden, amit a
szóról tudni kell, itt található. A
szó meghatározása segít abban, hogy pontosabban és helyesebben fogalmazz, amikor beszélsz vagy írsz. A
és más szavak definíciójának ismerete gazdagítja a szókincsedet, és több és jobb nyelvi forráshoz juttat.
Főnév
Solar System (tsz. Solar Systems)
- (informatika) Naprendszer
A Naprendszer a Nap és annak gravitációs vonzása alatt álló égitestek összessége: bolygók, holdak, kisbolygók, üstökösök, törpebolygók, por- és gázfelhők, valamint a Napot körülvevő plazma. Ez a kozmikus rendszer az emberiség első és legjobban tanulmányozott csillagászati rendszere, amely a Föld otthonául is szolgál. A Naprendszer tanulmányozása alapvető a csillagászat, a planetológia, az űrkutatás és a földtudomány szempontjából.
A Nap – A központi csillag
A Nap a Naprendszer központi csillaga, amely a tömeg 99,86%-át teszi ki. Egy hatalmas gömb, amely főként hidrogénből (74%) és héliumból (24%) áll. A Nap energiáját a magfúzió biztosítja: a hidrogén atommagjai héliummá alakulnak, hatalmas energiát felszabadítva. Főbb jellemzői:
- Átmérője: ~1,39 millió km
- Tömege: ~2 × 10³⁰ kg
- Hőmérséklet: ~5500 °C a felszínen, ~15 millió °C a magban
- Fénysebességgel is 8 perc szükséges, hogy fénye elérje a Földet.
A Nap biztosítja a hőt, fényt és energiát, amely életet tesz lehetővé a Földön.
A bolygók rendszere
A Nap körül nyolc nagybolygó kering, pályájukat közel egy síkban (ekliptika) írják le. A bolygók két fő csoportra oszthatók:
1. Kőzetbolygók (belső bolygók):
- Merkúr: legkisebb bolygó, légköre gyakorlatilag nincs.
- Vénusz: vastag CO₂ légkör, erős üvegházhatás, hasonló méretű a Földhöz.
- Föld: az egyetlen ismert bolygó, amelyen élet van, kiterjedt óceánokkal.
- Mars: vörös por borítja, felszíni jéggel és lehetséges múltbéli vízfolyásokkal.
2. Gázóriások és jégóriások (külső bolygók):
- Jupiter: legnagyobb bolygó, főként hidrogénből áll, ikonikus a Nagy Vörös Folt.
- Szaturnusz: híres gyűrűrendszerével tűnik ki, szintén gázóriás.
- Uránusz: jégóriás, kékeszöld színét a metán okozza, különleges tengelyferdeséggel.
- Neptunusz: sötétkék jégóriás, erős szelek, és a legtávolabbi ismert bolygó.
Törpebolygók
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2006-ban vezette be a „törpebolygó” fogalmát. Ezek olyan égitestek, amelyek:
- keringenek a Nap körül,
- gömb alakúak a saját gravitációjuk miatt,
- de nem tisztították meg a pályájukat más objektumoktól.
Ismertebb törpebolygók:
- Plútó – valaha a 9. bolygónak számított, jelenleg törpebolygó a Kuiper-övben.
- Ceres – az aszteroidaöv legnagyobb égiteste.
- Eris – nagyobb tömegű, mint Plútó.
- Makemake és Haumea – a Kuiper-öv objektumai.
Holdak és természetes műholdak
A bolygók közül a legtöbbnek vannak holdjai. A Földnek egy, a Marsnak kettő, míg a Jupiternek több mint 90 ismert holdja van.
Néhány híres hold:
- Föld – Hold: az egyetlen olyan égitest, amelyre ember lépett.
- Jupiter – Európa: jégpáncél alatt óceán rejtőzhet.
- Szaturnusz – Titan: vastag légkör, folyékony metántavak.
- Neptunusz – Triton: retrográd mozgású, valószínűleg befogott objektum.
Kis égitestek
1. Aszteroidák (kisbolygók):
Főként a Mars és Jupiter közötti aszteroidaövben találhatók. Szilárd, sziklás testek. Legnagyobb képviselőjük a Ceres.
2. Üstökösök:
Jeges, poros testek, amelyek a Naphoz közeledve csóvát fejlesztenek. Legtávolabbról, az Oort-felhőből vagy Kuiper-övből származnak. Pl. Halley-üstökös.
3. Meteoroidok, meteorok, meteoritok:
- Meteoroid: apró kő- vagy fémdarab az űrben.
- Meteor: amikor a Föld légkörébe lépve felizzik – „hullócsillag”.
- Meteorit: a földre hullott maradvány.
A Naprendszer szerkezete
- Nap – központi csillag.
- Belső bolygók – Merkúr–Mars.
- Aszteroidaöv – Mars és Jupiter között.
- Külső bolygók – Jupiter–Neptunusz.
- Kuiper-öv – Neptunuszon túl, jéggel teli objektumok.
- Oort-felhő – elméleti gömb alakú felhő, amely az egész rendszert körülveszi (nincs közvetlen észlelés).
Keletkezése
A Naprendszer kb. 4,6 milliárd éve alakult ki egy szupernóva által összeomló csillagközi gáz- és porfelhőből (napköd). A forgó korong közepén létrejött a Nap, míg a peremeken bolygók, holdak és egyéb testek alakultak ki.
A Naprendszer dinamikája
A bolygók pályáját Kepler törvényei és Newton gravitációs elmélete írja le. A rendszert súlyos ütközések, befogások és elmozdulások alakították ki (pl. a Hold keletkezése vagy Uránusz tengelydőlése).
Felfedezések és űrmissziók
- Voyager-1 és 2: elhagyták a Naprendszert, jelenleg a csillagközi térben haladnak.
- Pioneer, Cassini, Galileo, New Horizons – bolygókutató szondák.
- James Webb és Hubble teleszkópok – közvetett megfigyelésekkel kutatják a rendszerünket.
- Mars-roverek (Curiosity, Perseverance) – a Mars geológiáját, klímáját és esetleges múltbéli életét vizsgálják.
Élet lehetősége
Jelenleg a Föld az egyetlen ismert égitest, ahol élet létezik. Azonban:
- A Mars múltbéli folyékony vizet mutat.
- Az Európa és Enceladus holdak alatt óceánok rejtőzhetnek.
- Az aszteroidák és üstökösök vizsgálata segíthet megérteni, hogyan juthatott víz és szerves anyag a Földre.
Jövőbeli kutatások
- Emberes Mars-missziók (NASA, SpaceX).
- Holdbázis létrehozása (Artemis program).
- Robotok és szondák küldése a jeges holdak alá.
- Kuiper-öv és Oort-felhő feltérképezése.
Összegzés
A Naprendszer egy rendkívül összetett és dinamikus rendszer, ahol a Nap dominál, de a bolygók, holdak, törpebolygók, aszteroidák és üstökösök is kulcsszerepet játszanak a kialakulás, fejlődés és változás folyamatában. Az emberiség számára ez a kozmikus otthon nemcsak életteret, hanem kutatási terepet és filozófiai kérdések forrását is jelenti. A jövőben a Naprendszer alaposabb megismerése kulcs lehet az élet eredetének, elterjedésének és jövőbeli lehetőségeinek megértéséhez.