Szerkesztő:LinguisticMystic/mul/TCM

Üdvözlöm, Ön a Szerkesztő:LinguisticMystic/mul/TCM szó jelentését keresi. A DICTIOUS-ban nem csak a Szerkesztő:LinguisticMystic/mul/TCM szó összes szótári jelentését megtalálod, hanem megismerheted az etimológiáját, a jellemzőit és azt is, hogyan kell a Szerkesztő:LinguisticMystic/mul/TCM szót egyes és többes számban mondani. Minden, amit a Szerkesztő:LinguisticMystic/mul/TCM szóról tudni kell, itt található. A Szerkesztő:LinguisticMystic/mul/TCM szó meghatározása segít abban, hogy pontosabban és helyesebben fogalmazz, amikor beszélsz vagy írsz. ASzerkesztő:LinguisticMystic/mul/TCM és más szavak definíciójának ismerete gazdagítja a szókincsedet, és több és jobb nyelvi forráshoz juttat.

Achyranthes bidentata – ökörtérd (Amaranthaceae) Aconitum carmichaelii var. tuppelianum – kínai v. japán sisakvirág (Ranunculaceae) Acorus calamus var. angustatus – keskenylevelű kálmos (Acoraceae) Agastache rugosa – koreai menta v. kínai izsópfű Alisma orientalis – keleti hídőr (Alismataceae) Alpinia oxyphylla (syn.: Languas oxyphylla) – fekete kardamom (Zingiberaceae) Allium macrostemon – kínai v. japán fokhagyma (Alliaceae) Anemarrhena asphodeloides – anemarrréna, zimu (Liliaceae, Asparagaceae subfam. Agavoideae) – Anemarrhenae rhizoma. Angelica dahurica, A. dahurica var. formosana – tajvani angelika Angelica pubescens (syn.: A. polyclada) f. biserrata (syn.: A. biserrata) – molyhos angyalgyökér (Apiaceae) – Angelicae pubescentis radix. Angelica sinensis – kínai angyalgyökér (Apiaceae) – Angelicae sinensis radix. Areca catechu – bételdió (Arecaceae) – Arecae semen. Aristolochia manshuriensis – mandzsúriai farkasalma (Aristolochiaceae) Artemisia annua – egynyári v. édes üröm (Asteraceae) Artemisia argyi – Argyus-üröm (Asteraceae) Artemisia scoparia (= A. capillaris var. scoparia) – seprű üröm, keleti fehér üröm Astragalus membranaceus, A. membranaceus var. mongolicus – kínai vagy mongol csüdfű Atractylodes lancea és A. chinensis – „kangzu” (Asteraceae) Atractylodes macrocephala – „nagyfészkű kangzu” (Asteraceae) Aucklandia lappa – aucklandia (Asteraceae) – Aucklandiae rhizoma (seu radix). Biota orientalis (syn.: Thuja orientalis) – életfa v. keleti tuja (Cupressaceae). Bletilla striata – csíkos jácintorchidea v. japánorchidea (Orchidaceae) Bupleurum chinense – kínai buvákfű és B. scorzonerifolium – pozdorlevelű buvákfű Cannabis sativa – rostkender (Cannabaceae) – Cannabis fructus. Cinnamomum aromaticum (= C. cassia) – kínai fahéjfa (Lauraceae) Carthamus tinctorius – sáfrányszeklice, olajözön, pórsáfrány (Asteraceae) Cephalonoplos segetum (korábban: Cirsium segetum, Breea segeta) – vetési aszat Chrysanthemum morifolium (hibrid lehet, syn.: Dendranthema morifolium) Cinnamomum cassia (syn.: C. aromaticum) – (kínai) fahéj (Lauraceae) Cistanche deserticola – pusztai vajvirág (Orobanchaceae) Citrus aurantium subsp. chinensis (syn.: C. sinensis) – keserű narancs (Rutaceae) Citrus reticulata – mandarin Codonopsis pilosula – pelyhes ázsiai harangvirág Coptis chinensis (syn.: C. teeta var. chinesis) – kínai aranyfonál Cornus officinalis – orvosi som Corydalis turtschaninovii – Turczaninow-keltike (Fumariaceae) Crataegus cuneata – éklevelű v. japán galagonya Curcuma aromatica, C. zedoaria, C. longa (domestica), C. kwangsiensis – kurkuma fajok Cyperus rotundus – szíriai palka, kokofű Dendrobium nobile – jeles vesszősorchidea v. vesszőskosbor (Orchidaceae) Dioscorea opposita – kínai jamszgyökér (Dioscoreaceae) Ephedra sinica – kínai v. sötét csikófark (Ephedraceae) Epimedium brevicornum, E. koreanum, E. pubescens, E. sagittatum – püspöksüveg Eucommia ulmoides – gumiszil, kínaigumifa, kínai-guttapercsafa (Eucommiaceae) Fallopia multiflora (syn.: Polygonum multiflorum) – sokvirágú v. kínai keserűfű, „fo-ti” (Polygonaceae). Forsythia suspensa – aranycserje (Oleaceae) Fritillaria cirrhosa – kacsos kockásliliom (Liliaceae) Gardenia augusta (= jasminoides) – gardénia, gallérosjázmin (Rubiaceae) Gastrodia elata – gasztrodia (Orchidaceae) Gentiana manshurica – mandzsúriai tárnics (Gentianaceae) Glehnia littoralis – glehnia (Apiaceae) Glycyrrhiza uralensis – kínai édesgyökér (Fabaceae) Hordeum vulgare – árpa (Poaceae) Inula japonica (= I. britannica subsp. japonica) – japán peremizs (Asteraceae) Isatis tinctoria (= indigotica) – festő csülleng (Brassicaceae) Leonurus japonicus (= heterophyllus) – kínai v. japán gyöngyajak (Lamiaceae) Lepidium apetalum – észak-kínai zsázsa (Brassicaceae) Ligusticum striatum (= wallichii = chuanxiong) – kínai v. szecsuáni lestyán v. medvegyökér Lilium brownii var. viridulum – halványzöld pézsmaliliom (Liliaceae) Liquidambar orientalis – keleti ámbrafa (Hamamelidaceae) Lonicera japonica – japán lonc (Caprifoliaceae) Lycium barbarum – ördögcérna (Solanaceae) Lysimachia christinae – kínai lizinka (Primulaceae) Magnolia officinalis és M. officinalis var. biloba – liliomfa (Magnoliaceae) Mentha haplocalyx – „kínai v. japán menta”, bo-he (Lamiaceae) Morus alba – eperfa (Moraceae) Nelumbo nucifera (= speciosa) – indiai lótusz (Nelumbonaceae) Notopterygium incisum – „kianghuo” (Apiaceae) Ophiopogon japonicus – japán kígyószakáll, majomfű, mondo fű Paeonia lactiflora (= chinensis) – kínai, illatos v. késői peónia (Paeoniaceae) Paeonia suffruticosa – bazsarózsafa v. kínai bazsarózsa (Paeoniaceae), Panax ginseng – (koreai) ginszeng (Araliaceae) Panax pseudoginseng var. notoginseng – hamis ginszeng Perilla frutescens – cserjés v. olajperilla (Lamiaceae) Phellodendron chinense – kínai parásfa (Rutaceae) Pinellia ternata – japánkontyvirág (Araceae) Plantago asiatica – kínai útifű (Plantaginaceae) Platycodon grandiflorus – léggömbvirág, kínai v. japán harangvirág (Campanulaceae) Polygala tenuifolia – kínai szenega v. pacsirtafű (Polygalaceae) Prunus armeniaca var. ansu – ansubarack (Rosaceae) Prunus humilis – mandzsúriai törpe meggy (Rosaceae) Prunus mume (syn.: Armeniaca mume) – kínai kajszi Prunus persica – őszibarack (Rosaceae) Psoralea corylifolia – mogyorólevelű gyantáshere (Fabaceae) Pueraria lobata – kínai fojtóbab v. kudzubab (Fabaceae) Pulsatilla chinensis – boglyas v. kínai kökörcsin (Ranunculaceae) Quisqualis indica – kínailonc v. hindufolyondár (Combretaceae) Raphanus sativus – retek (Brassicaceae) Rehmannia glutinosa – kínai v. enyves kuszagyűszű (Phrymaceae) Rheum palmatum – tenyeres v. kínai rebarbara (Polygonaceae) Salvia miltiorrhiza – kínai v. vörös zsálya (Lamiaceae) Sanguisorba officinalis – (őszi) vérfű (Rosaceae) Saposhnikovia divaricata (syn.: Ledebouriella divaricata, Trinia dahurica) – terpedt nyúlkapor (Apiaceae) Schisandra chinensis – kínai kúszómagnólia v. boglárfolyondár (Schisandraceae) Schizonepeta tenuifolia – „szkizonepeta” (Lamiaceae) Scrophularia ningpoensis (= oldhami) – kínai görvélyfű (Scrophulariaceae) Scutellaria baicalensis (macrantha) – bajkáli v. nagyvirágú csukóka v. sisakfű (Lamiaceae) Sinapis alba – fehér mustár (Brassicaceae) Taxillus chinensis (syn.: Loranthus chinensis) – kínai fagyöngy (Loranthaceae) Tetradium ruticarpum (syn.: Euodia ruticarpa, E. officinale) – orvosi mézesfa (Rutaceae) Trichosanthes kirilowii var. japonica – japán szőrvirág (Cucurbitaceae) Triticum aestivum – búza (Poaceae) Typha angustifolia – keskenylevelű gyékény (Typhaceae) Zingiber officinale (syn.: Amomum zingiber) – gyömbér (Zingiberaceae) Ziziphus jujuba var. spinosa (syn.: Z. spinosa) – szúrós jujuba (Rhamnaceae)