Wiener
Norbert Wiener 1894-ben született egy rendkívüli intellektuális családban. Apja, Leo Wiener, híres nyelvész volt, és fiát korán a tudományok felé irányította. Wiener csodagyereknek számított: már 14 évesen matematikai diplomát szerzett a Harvard Egyetemen. Ezt követően filozófiai doktori fokozatot is szerzett, majd széles körű tanulmányokat folytatott a matematika, a logika és a mérnöki tudományok terén.
Wiener a MIT (Massachusetts Institute of Technology) professzora lett, ahol a második világháború alatt és után kutatásaival jelentősen hozzájárult a modern számítógépes és kommunikációs rendszerek fejlődéséhez.
Norbert Wiener legismertebb hozzájárulása a kibernetika elmélete, amely a kommunikáció és az irányítás tanulmányozására összpontosít mind az élő, mind a mesterséges rendszerekben. Ezt az elméletet az 1948-ban megjelent “Cybernetics: Or Control and Communication in the Animal and the Machine” című könyvében fejtette ki.
A kibernetika azzal foglalkozik, hogy hogyan kommunikálnak és szabályozzák magukat a rendszerek, legyenek azok biológiai szervezetek vagy gépek. A kibernetika kulcsfogalmai közé tartozik a visszacsatolás, amely a rendszerek önszabályozó mechanizmusainak alapja. Wiener munkája azt mutatta meg, hogy ugyanazok a matematikai szabályok alkalmazhatók mind az élőlények, mind a gépek működésének leírására.
Bár Claude Shannon-t tekintik az információelmélet alapítójának, Wiener jelentősen hozzájárult az elmélet fejlődéséhez is. Különösen a Brown-mozgás és a stacionárius folyamatok tanulmányozásával, valamint a Wiener-szűrő bevezetésével járult hozzá az időfüggvények és zajos jelek előrejelzéséhez. Wiener érdeklődése a jelek és zajok elemzése iránt közvetlenül kapcsolódott Shannon információelméletéhez, és jelentős hatással volt a jel- és rendszerelméletekre.
Wiener munkássága több tudományterületet is forradalmasított, például:
Norbert Wiener nemcsak a tudományos felfedezésekre koncentrált, hanem mélyen foglalkozott azok társadalmi és etikai következményeivel is. A kibernetika és az automatizálás lehetséges hatásait illetően aggodalmát fejezte ki az emberi munkahelyek elvesztésével kapcsolatban. Úgy vélte, hogy a technológiai fejlődésnek az emberiség javát kell szolgálnia, és figyelmeztetett az ellenőrizetlen technológia és gépesítés veszélyeire.
Wiener életének utolsó éveiben egyre inkább az etikai kérdésekre összpontosított, különösen a tudomány és technológia felelősségteljes felhasználására.
Wiener hn (erős, birtokos Wieners, többes Wiener)