Zipf-törvény

• IPA:

Zipf-törvény

1. (matematika) A Zipf-eloszlás egy valószínűségi eloszlás, amely a természetes nyelvek szavainak gyakoriságát, városok lakosságát, vállalatok bevételét és sok más jelenséget ír le, ahol néhány elem nagyon gyakran fordul elő, míg a többi ritkábban. A Zipf-eloszlás a hatványfüggvények csoportjába tartozik, és George Zipf amerikai nyelvész után kapta a nevét.

Matematikai formában a Zipf-eloszlás a következőképpen írható le:

$${\displaystyle P(X=k)\propto {\frac {1}{k^{s}}}}$$

ahol ${\displaystyle k}$ egy adott elem rangja, ${\displaystyle s}$ pedig a Zipf-exponens, amely meghatározza az eloszlás meredekségét. Az eloszlás gyakran ${\displaystyle s\approx 1}$ értékkel fordul elő természetes nyelvek esetében.

A Zipf-törvény szerint az ${\displaystyle n}$-edik leggyakoribb szó előfordulási gyakorisága fordítottan arányos az ${\displaystyle n}$-el, vagyis a leggyakoribb szó kétszer olyan gyakori, mint a második leggyakoribb, háromszor olyan gyakori, mint a harmadik leggyakoribb, és így tovább.

A Zipf-eloszlás sok valós alkalmazásban megfigyelhető, például a városok lakossága (ahol néhány nagyváros dominál), vagy a szavak gyakorisága egy szövegben (ahol néhány szó, mint "és", "a", "az" sokkal gyakrabban fordul elő, mint más szavak).

• Zipf-törvény - Értelmező szótár (MEK)
• Zipf-törvény - Etimológiai szótár (UMIL)
• Zipf-törvény - Szótár.net (hu-hu)
• Zipf-törvény - DeepL (hu-de)
• Zipf-törvény - Яндекс (hu-ru)
• Zipf-törvény - Google (hu-en)
• Zipf-törvény - Helyesírási szótár (MTA)
• Zipf-törvény - Wikidata
• Zipf-törvény - Wikipédia (magyar)